Magyarországon nem elszigetelt eset, hogy részvénytársaságok menedzsmentjei olykor „ügyes” cselekkel megrövidítik saját cégük tulajdonosait, illetve hogy rossz üzleteket kötnek, majd a veszteségek beismerése helyett trükkökkel igyekeznek a keletkezett hiányt elfedni a tulajdonosok előtt, a létező legkockázatosabb ügyletekbe is belefogva – írta két héttel ezelőtt, a Quaestor összeomlása utáni napokban a Hetek (Egy nem annyira szocialista brókerbotrány; 2015. március 13.). A Quaestor-ügy az utóbbi évtizedek legsúlyosabb pénzügyi botránya lehet Magyarországon, de nem előzmények nélküli.
Ma még nehéz megmondani, hogy mit tekintünk a Quaestor bedőléséhez vezető folyamat kezdetének. A Buda-Cash működési engedélyének visszavonásával indult a láncreakció, ahogy a (hamisan) öncsődöt jelentő Quaestor Financial Hrurira Kft. első közleménye fogalmazott? Vagy a svájci frank januári felszállása fektette meg az ügyfelei jajanuári elszállása fektette meg a pénzekkel felelőtlenül bánó brókercégeket, ahogy három hete lapunk forrásai állították? Esetleg 2014-ben a Széchenyi Bankot irányító ismert jobboldali üzletember, Töröcskei István bukásával indult a lavina?
Soltvadkert, Körmend
Ami biztos: az utóbbi egy-másfél évben, a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogköreinek MNB-hez csoportosítása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja nyomán a pénzintézeti rendszer működésének számos, korábban rejtett anomáliájára derült fény. Az már a felügyeleti jogkörök MNB-hez kerülése és a takarékszövetkezetek összeolvadása előtt kiderült, hogy egyes takarékszövetkezeteknél óriási bajok vannak. Ezt jelezte, hogy 2012 júniusában a PSZÁF visszavonta a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet működési engedélyét, majd az év őszén a szövetkezet elnökét csalássorozat elkövetésével gyanúsították meg. Az OBA 33 milliárd forintot fizetett ki a betéteseknek.
Közvetlenül a szövetkezeti integráció előtt jött az újabb ügy: 2013 novemberében a PSZÁF jogköreit frissen átvevő MNB felügyeleti biztosokat rendelt ki a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezethez, majd 2014 januárjában ennek a szövetkezetnek a működési engedélyét is visszavonta, mivel a jegybank úgy ítélte meg: a pénzintézet helyzetének konszolidálása csak irracionális mértékű ráfordítással lenne lehetséges.
2015. 03. 27. (XIX/13)
