Az amerikai és a magyar pénzpiac méreteit nem érdemes összehasonlítani, de még az Egyesült Államokban is jelentős megrázkódtatást okozott, amikor kiderült, hogy a kilencvenes évek elején egy bróker, Jordan Belfort 200 millió dollár értékben követett el csalást. A magyar közgazdásztársadalom megrökönyödve áll azelőtt, hogy a GDP egy százalékát kitevő mértékben, több mint 1 milliárd dollár összegben követhettek el csalást három brókercégnél Magyarországon. Mindezt úgy, hogy nagy eséllyel csak a svájci jegybank januári váratlan döntése miatti pénzügyi pánik vezetett a lelepleződés-sorozathoz, nem pedig az, hogy a pénzügyi felügyelet a helyzet magaslatán lett volna.
De nemcsak ez okoz sokkot, hanem az is, hogy a Quaestor-csoport úgy tudott több százmilliárd forintnyi hitelhez jutni, hogy valójában nem volt olyan pénzügyi tevékenysége, amely azt igazolta volna, hogy az üzleti aktivitásával ezt a gigantikus összeget képes lesz kitermelni. Egy, a közéletben ismert vezető közgazdász képletesen úgy írta le a helyzet abnormalitását, mintha valaki minimálbéres jövedelemmel 3-4 milliárd forintnyi hitelhez tudott volna jutni, és ezt az aránytalanságot a hitelt biztosító pénzintézetnél senki sem vette volna észre.
Politikai kapcsolatok
2015. 03. 27. (XIX/13)
