hetilap

Visszaveszi vezetői tisztségeit a Quaestor-csoportban Tarsoly Csaba, tudatta a közvéleménnyel az érintett szerdán, miután utódjáról, Orgován Béla vezérigazgatóról elterjedt, hogy élete nagy részében munkanélküli volt, középfokú végzettsége nincs, valamint részt vett a közmunkaprogramban. Orgovánt március 16-án nevezték ki a Quaestor élére. A döntés nyomán a sajtó feltérképezte a férfi előéletét, olyan látszat alakult ki, mintha Tarsoly menekülni akarna a 150 milliárdos botrány következményei elől. Tarsoly maga is úgy fogalmazott a visszatéréséről kiadott nyilatkozatában, hogy Orgován kinevezésével úgy tűnhetett, „mentesülni kíván a felelősség alól”. Amiről persze, ezek szerint, szó sincs, a valóság ezzel szemben az, hogy – mint Tarsoly mondta – nem tudta, ki lett az utódja.
De vajon miért mondott le a vezérigazgatói posztról Tarsoly? Mit gondolhatott, mit nyerhet, milyen tehertől szabadulhat meg ezáltal? „Egy ilyen lépéssel semmilyen tehertől nem szabadul meg, és semmilyen felelősség alól nem mentesül, ugyanis a jogszabályok alapján csak a lemondása utáni időszak történéseiért nem felel egy adott cég vezérigazgatója” – mondta a Hetek kérdésére Kozma Zsolt ügyvéd, gazdasági jogász.

Ki az ideális stróman?

A vezérigazgatót egyébként a cég részvényesei választják meg, így a Quaestor esetében a néhány napra Tarsoly Csaba helyére lépő Orgován Bélát a megkérdezése nélkül is eltávolíthatják, és Tarsolyt újraválaszthatják. Mindezt arra a hipotetikus felvetésre válaszolta Kozma Zsolt, hogy mi történne, ha például Orgován nem akarná „visszaadni” megbízatását, és ragaszkodna a Quaestor vezérigazgatói székéhez. Az ügyvéd által elmondottak alapján azonban ettől nem kell tartania Tarsoly Csabának.
Jancsics Dávid korrupciókutató néhány évvel ezelőtt készített tanulmányt a strómanok szerepéről. A HVG.hu-n megjelent írásból kiderül, hogy a ’90-es évektől a strómanok leginkább cégek megszüntetésében, eltüntetésében működtek közre, és az is, hogy nemcsak munkanélküliek, esetleg szegény nyugdíjasok vagy hajléktalanok, illetve külföldi állampolgárságú magánszemélyek, hanem iskolázott, több nyelven beszélő mene­­dzserek is vállaltak ilyen szerepet.
A recept egyszerű: a stróman díjazás fejében jogszabályellenes cselekményeket hajt végre a megbízó helyett. Ugyanakkor a kockázatot is viseli: lebukás esetén elviszi a balhét. Jancsics tanulmánya szerint a strómanok az egyszerűbb összeférhetetlenségi szabályok átlépésétől a súlyos bűncselekménynek minősülő csalást, sikkasztást és csődbűntettet is elkövethetik, „az első és talán leggyakoribb strómantípus fő feladata azonban az adócsalás zökkenőmentes lebonyolítása”. A pénzvivő-stróman kategóriába tartozott Taxis Gyuszi, aki a vallomások szerint nejlonzacskóban hordta az ügyfelek pénzét a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrányban a kétezres évek elején.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek