Visszaveszi vezetői tisztségeit a Quaestor-csoportban Tarsoly Csaba, tudatta a közvéleménnyel az érintett szerdán, miután utódjáról, Orgován Béla vezérigazgatóról elterjedt, hogy élete nagy részében munkanélküli volt, középfokú végzettsége nincs, valamint részt vett a közmunkaprogramban. Orgovánt március 16-án nevezték ki a Quaestor élére. A döntés nyomán a sajtó feltérképezte a férfi előéletét, olyan látszat alakult ki, mintha Tarsoly menekülni akarna a 150 milliárdos botrány következményei elől. Tarsoly maga is úgy fogalmazott a visszatéréséről kiadott nyilatkozatában, hogy Orgován kinevezésével úgy tűnhetett, „mentesülni kíván a felelősség alól”. Amiről persze, ezek szerint, szó sincs, a valóság ezzel szemben az, hogy – mint Tarsoly mondta – nem tudta, ki lett az utódja.
De vajon miért mondott le a vezérigazgatói posztról Tarsoly? Mit gondolhatott, mit nyerhet, milyen tehertől szabadulhat meg ezáltal? „Egy ilyen lépéssel semmilyen tehertől nem szabadul meg, és semmilyen felelősség alól nem mentesül, ugyanis a jogszabályok alapján csak a lemondása utáni időszak történéseiért nem felel egy adott cég vezérigazgatója” – mondta a Hetek kérdésére Kozma Zsolt ügyvéd, gazdasági jogász.
Ki az ideális stróman?
A vezérigazgatót egyébként a cég részvényesei választják meg, így a Quaestor esetében a néhány napra Tarsoly Csaba helyére lépő Orgován Bélát a megkérdezése nélkül is eltávolíthatják, és Tarsolyt újraválaszthatják. Mindezt arra a hipotetikus felvetésre válaszolta Kozma Zsolt, hogy mi történne, ha például Orgován nem akarná „visszaadni” megbízatását, és ragaszkodna a Quaestor vezérigazgatói székéhez. Az ügyvéd által elmondottak alapján azonban ettől nem kell tartania Tarsoly Csabának.
Jancsics Dávid korrupciókutató néhány évvel ezelőtt készített tanulmányt a strómanok szerepéről. A HVG.hu-n megjelent írásból kiderül, hogy a ’90-es évektől a strómanok leginkább cégek megszüntetésében, eltüntetésében működtek közre, és az is, hogy nemcsak munkanélküliek, esetleg szegény nyugdíjasok vagy hajléktalanok, illetve külföldi állampolgárságú magánszemélyek, hanem iskolázott, több nyelven beszélő menedzserek is vállaltak ilyen szerepet.
A recept egyszerű: a stróman díjazás fejében jogszabályellenes cselekményeket hajt végre a megbízó helyett. Ugyanakkor a kockázatot is viseli: lebukás esetén elviszi a balhét. Jancsics tanulmánya szerint a strómanok az egyszerűbb összeférhetetlenségi szabályok átlépésétől a súlyos bűncselekménynek minősülő csalást, sikkasztást és csődbűntettet is elkövethetik, „az első és talán leggyakoribb strómantípus fő feladata azonban az adócsalás zökkenőmentes lebonyolítása”. A pénzvivő-stróman kategóriába tartozott Taxis Gyuszi, aki a vallomások szerint nejlonzacskóban hordta az ügyfelek pénzét a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrányban a kétezres évek elején.
2015. 03. 27. (XIX/13)
