hetilap

Szijjártó Péter a kurdisztáni szerepvállalásról beszélt a Heteknek
Néhány napja ismeretes a terv, miszerint hazánk is beszállna az Iszlám Állam elleni konfliktusba. Adottak a személyi és infra­­strukturális feltételek a részvételhez?
– Magyarország már része a konfliktusnak, hiszen az az esztelen, barbár öldöklés, amit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet folytat, a nyugati értékközösség és a nyugati értékvilág elleni egyértelmű támadás, amelyet nekünk kötelességünk visszaverni. A személyi feltételek adottak. A honvéd vezérkar főnöke arról tájékoztatott, hogy a honvédség készen áll, és képes ellátni azokat a feladatokat, amelyekre az Egyesült Államoktól kaptunk felkérést. Az akció költségeit most számoljuk, előzetes becsléseink szerint a maximális költség a szükséges felszerelésvásárlással együtt 20 milliárd forint lenne, ugyanakkor az amerikaiakkal tárgyalunk arról, hogy bizonyos eszközöket, felszereléseket biztosítanának számunkra, miáltal több milliárd forinttal csökkenhetnek a kiadások. Ez extra ráfordítás, ugyanakkor a honvédelmi képességeinket jelentősen növeli.
Egy ilyen markáns, egyértelmű kiállás a nyugati értékközösség mellett mennyi plusz terhet ró hazánkra? Kell-e emelni a védelmi készültséget, lehet-e tartani esetleges megtorló támadástól?
– Az európai terrorfenyegetettség megnövekedett az Iszlám Állam tevékenysége nyomán. Az kétségtelen, hogy amennyiben katonákat küldünk Irakba, nő a biztonsági kockázat. Más típusú, más biztonsági szintű munkát kíván meg bizonyos intézményektől a helyzet, többek között a Rendőrség, a Belügyminisztérium, a TEK és az Információs Hivatal feladata is növekszik, de erre a munkára ezen intézmények készen állnak. Az Iszlám Állam nem válogat, teljesen függetlenül attól, hogy valaki katonákat küld, vagy a humanitárius munkában vesz részt, ugyanúgy fenyegetve van.
Ahhoz, hogy a katonák valóban utazhassanak, a parlament kétharmados támogatására van szükség. Meglesz a konszenzus?
– Kedden egyeztetést tartottam a parlamentben képviselettel rendelkező pártokkal. A kormánypártok képviselői nyitottságot mutattak arra, hogy támogassák a javaslatot. Ám a Fidesz és a KDNP is akkor tud majd végleges döntést hozni, ha készen lesz a minden részletre kiterjedő előterjesztés. Több ellenzéki párt is jelezte, hogy nyitottak a javaslat támogatására, míg az LMP és a Jobbik kijelentette, hogy semmiképpen sem támogatja az előterjesztést. Úgy látom, a kétharmados többséghez szükséges támogatás ezúttal a frakcióval nem rendelkező ellenzéki pártoktól várható.
Amióta szóba került az ügy, a magyar kormányzati tisztségviselők, köztük a miniszterelnök is, következetesen kurdisztáni akcióról beszélnek. Mióta ismerjük el Kurdisztánt önálló entitásként?
– Az Egyesült Államok felkérése kifejezetten a kurd régióban elvégzendő tevékenységre vonatkozik. A szövetségesek képzik ki az iraki és pesmerga katonákat, hogy meg tudják védeni magukat és az országukat. Az egyik ilyen kiképzőközpont Erbílben van, ennek védelmét látnák el a magyar katonák. A nyugati koalíciót az Egyesült Államok vezeti, de a kurd régióban a kiképző tevékenység koordinátora fél éves rotációban Németország és Olaszország.
Mi a következő időszak forgatókönyve?
– Március második felében a vezérkar képviselői a helyszínre utaznak, megnézik azt a területet, ahol a magyar katonák szolgálnának. Miután hazajöttek, elkészül a kormány előterjesztése, amiről áprilisban dönthet a parlament. Amennyiben ezen döntés pozitív, elkezdődik a katonák kiválasztása és kiképzése, és május második felében szolgálatba is állhatnak az alakulataink. (Cseszkó Tamás)