Titkos zsidó együttműködés határozza meg a gazdasági-politikai folyamatokat (31 százalék); a zsidó értelmiségiek befolyásuk alatt tartják a sajtót és a kultúrát (27 százalék); Jézus keresztre feszítése a zsidók megbocsáthatatlan bűne (25 százalék); a zsidóknak túl nagy a befolyásuk Magyarországon (24 százalék). A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült kutatás szerint ezek ma a „legnépszerűbb” antiszemita állítások Magyarországon (a zárójelben azt tüntettük fel, hogy a megkérdezettek hány százaléka értett teljesen egyet az adott állítással).
Az ilyen és hasonló „tesztmondatokkal” a felmérés készítői a zsidóellenesség gondolati (kognitív) dimenzióját mérték, amelyben 2013-hoz képest tavaly nem találtak érdemi emelkedést. Emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen a megkérdezettek érzelmi viszonyulása a zsidósághoz, azaz mekkora a zsidók iránt érzett rokon- vagy ellenszenvük.
Nagy ugrás
Az „ellenszenvmutató” az utóbbi években szerény mértékű növekedést mutat, ám ennél érdekesebb, hogy 2009 és 2010 között igen jelentős ugrás – tartósnak bizonyult közhangulat-változás – következett be: a korábbi 10 százalék körüli érték azóta jóval 20 százalék felett van. Jóllehet választási években mindig magasabb az érték egy hajszálnyival, a kutatók szerint életszerű azt feltételezni, hogy az ugráshoz hozzájárul a Jobbik berobbanása, mainstreammé válása is, mert az legitimmé tehette a zsidókkal szembeni ellenszenv megnyilvánulásait a közbeszédben.
Az is kiderült, hogy a megkérdezettek általában nem tartják rokonszenvesnek az országban élő kisebbségeket: a középértéknél egyedül a svábok kaptak valamivel magasabb értéket; a legrosszabb a cigányság társadalmi megítélése. (Egyébként a zsidók a svábok után a második legmagasabb átlagpontszámot kapták.)
Ebben a kérdésben is 2009 és 2010 között volt a legmarkánsabb elmozdulás, nemcsak a zsidókat, hanem a svábokat, az afrikaiakat és az arabokat illetően is. Ez – nem meglepő módon – azt mutatja, hogy az antiszemitizmus gyakran kéz a kézben jár az általános idegenellenességgel.
Ugyanezt mutatja a „szomszédokkal” kapcsolatos kérdés is (itt arra voltak kíváncsiak: a válaszadó hozzájárulna-e, hogy egy adott csoporthoz tartozó ember költözzön a szomszédjába). A válaszok alapján még a legkevésbé elutasított erdélyi magyar bevándorlókkal szemben is 37 százalékos az elutasítás.
A zsidók egyébként messze nem a legelutasítottabb lehetséges „szomszédok” a maguk 44 százalékával: a pálmát a „bőrfejűek” (76 százalék), a cigányok (73 százalék) és a homoszexuálisok (61 százalék) viszik.
Az értelmi és az érzelmi zsidóellenességet együtt vizsgálva a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a magyar társadalom mintegy harmadára jellemző valamilyen mértékű antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás.
2015. 04. 03. (XIX/14)
