Haladékhoz jutottak a nemzeti parkok, a természetvédők és a földbérlők, miután kedden porszem került a kormányzati gépezetbe, és – meglepetésre – nem kapott megfelelő többséget az a javaslat, hogy a nemzeti parkok által kezelt állami földek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerüljenek. A sokak által bírált módosítás hivatalos célja homályos, iparági forrásaink ugyanakkor a földmutyi kiterjesztéséről beszélnek.
„Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” című törvénytervezetet a Törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége annak ellenére engedte zárószavazásra, hogy a törvényjavaslattal szemben foglalt állást az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa szakmai bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács és 170 civil szervezet.
Ez a magyar föld
Magyarország 9,3 millió hektárnyi területéből 7,7 millió hektár a termőföld, ezen belül 5,8 millió hektár a mezőgazdasági terület. Állami tulajdonban 2 millió hektár van, amiből körülbelül 290 ezer hektárnyi védett természeti területet 10 nemzeti park kezel. Erről a földmennyiségről, a nemzeti parkokról, a tőlük földet bérlő gazdákról és természetvédelmi elvekről szól a törvényjavaslat.
„Nem tudjuk, mi a kormány célja a tervezettel” – válaszolta a Hetek kérdésére Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) elnöke. „A kormány, kommunikációja szerint, az egységes vagyonkezelést szeretné elérni, ezért kerülne át az NFA-hoz a védett területek vagyonkezelésének egy része, az eddigi nyilatkozatok alapján körülbelül 150 ezer hektár. Ezek olyan területek, amelyeket a nemzeti parkok bérbe adnak” – mondta Farkas. Tény, hogy az állami földek kezelését korábban számos szervezet végezte – honvédség, vízügy stb. –, és ezért indokolt az egységes birtokpolitika kialakítása. „Csakhogy – folytatta Farkas István –, a nemzeti parkok az NFA egységes pályázati rendszerével dolgoznak, tehát a birtokpolitikai egység jelenleg is megvalósul.”
A tét