A héten az Országgyűlés határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam elleni fellépéshez az iraki Erbilben található kiképzőközpontba. A kétharmados többséget igénylő döntéshez a Fidesz–KDNP a független, illetve DK-s képviselőktől kapott segítséget, miközben az ellenzék többi szereplője ellenezte a missziót.
Egyértelmű szövetségesi igény
Hende Csaba honvédelmi miniszter kiemelte: az Iszlám Állam terrorszervezet eredeti iraki és szíriai működési területe mellett a legutóbbi időben más államokban is elkezdte kifejteni tevékenységét, és ezzel egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata és az iraki kormány ENSZ-tagállamokhoz intézett felkérése mellett az Iszlám Állam elleni koalíciót vezető Amerikai Egyesült Államok is „egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására”.
Az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, 6 magyar tiszt a vezetési pontokon lesz jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A 2017 végéig vállalt misszió költségvetése a kormányzati közlés szerint „20 milliárd forint alatt marad”.
A határozat értelmében a magyar katonák „partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat” végeznek majd. Ez lényegében az egyelőre még épülő kurd kiképzési bázis őrzését jelenti. Egy korábban Erbilben is szolgált, neve elhallgatását kérő biztonsági szakember
a Heteknek elmondta: a bázis amerikai mintára épül, háromméteres, áttörhetetlen betonfallal rendelkezik, ahová a személyek és a járművek szigorú és alapos átvizsgálása után lehet csak bejutni. Az úgynevezett „eszkort” feladatok pedig azt jelentik majd, hogy a kiképzőket kísérniük kell a bázis és a szállásuk között. Forrásunk szerint kint már két hónapja tényként kezelik a magyarok érkezését, aki – szavai szerint – a németekkel közösen végzik majd a munkájukat.
2015. 04. 17. (XIX/16)
