Giró-Szász András szerint a Quaestort az döntötte be, hogy „gazemberek, szélhámosok vezették”, nem pedig a külügyi tárca alá tartozó kereskedőház furcsa körülmények között lezajlott pénzkivétele. Az államtitkár az ATV Szabad szemmel című műsorában arról beszélt, hogy szerinte a kormány felelősen járt el, a felelősség pedig kizárólag a Quaestor és a többi bedőlt cég vezetőit terheli. „Az összes gazembert le kell csukni” – mondta az államtitkár, megerősítve, hogy a kormányzatnak a brókerügyekben semmilyen felelőssége nincsen.
Egy találkozó
1. Járt-e Tarsoly segítséget kérni fideszes vezetőknél vagy kormányzati szereplőknél?
2. A tőle kapott információk alapján voltak-e olyanok, akik „fülest” kaptak arról, hogy ki kell venniük a pénzüket a cégcsoport vállalataiból?
A Hetek legutóbbi számában a magyar történelem legnagyobbnak tűnő pénzügyi botrányáról szóló cikkünkben ezt a két, akkor nyitott kérdést tettük föl (Bűzös biznisz. Hetek, 2015. március 27.). Az eltelt egy hétben az egyik kérdésre választ kaptunk, a másik ügyben azonban a helyzet, ha lehet, még zavarosabb.
A találkozó ténye és időpontja azért lehetett kényes kérdés, mert az Index március 26-ai cikke óta tényként kezelhető, hogy a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) március 9-én délelőtt kérte vissza a Quaestornál tartott állampapírjait, és délután már hozzá is jutott készpénzben azok ellenértékéhez. Az Index szerint a cég a Quaestor bedőlésének napján kapta vissza 3,8 milliárdját olyan ügyfeleket megelőzve, akik már két napja vártak a saját pénzükre, hiába. Ha tehát volt a Fidesz-vezérkar és/vagy a kormány részéről kapcsolatfelvétel Tarsollyal, és az március 9-ét megelőzően történt, akkor az erősítheti a gyanút, amely szerint a Fidesz egyes vezetői bennfentes információkkal rendelkeztek a cég helyzetéről.
2015. 04. 03. (XIX/14)
