Májusban egy cseh–magyar–svéd közös hadgyakorlaton egy magyar Gripen leszállás közben túlcsúszott a kifutópályán, és a fedélzetén tartózkodó két pilóta katapultált. A Hetek információi szerint honvédelmi-szakmai körökben olyan magyarázatok vannak forgalomban, miszerint több körülmény együttállása – vizes és nem teljesen sík leszállópálya, a légi irányítás, illetve a pilóták figyelmetlensége, hibája – idézhette elő a balesetet. Lényegében erről beszélt Hende Csaba honvédelmi miniszter is a Napi Gazdaságnak adott interjújában, bár a műszaki hibát sem zárta ki. A múlt heti kecskeméti eset kapcsán viszont – amikor a felszállás után az orrfutó csak „félállásban” maradt, ezért a pilóta „hasra tette” a gépet, és a művelet közben katapultálni kényszerült – határozottan szoftverhibát emlegetett a tárcavezető.
Hende manővere
Miközben a 14 Gripenből álló magyar légierőt ezzel jelentős veszteség érte, kommunikációs szempontból az utóbbi esetet kiválóan oldotta meg a honvédelem. Hende Csaba még a kórházban, kamerák előtt tüntette ki Hazáért érdemjellel Kádár Sándort, a Gripent lehozó őrnagyot, aki valóban hősies tettet hajtott végre, hiszen szakértők szerint akkor sem róhatták volna meg, ha a levegőben katapultál, és hagyja veszni a gépet. (Más kérdés, hogy ebben az esetben súlyosabb sérülést is szenvedhetett volna a csigolyatörésnél, ugyanis egy újabb hiba folytán a katapultülés nem vált le, így 80 kilós plusz súllyal ért földet a pilóta.)
Ugyanakkor arról már kevesebb szó esett, hogy a pilóták repült óraszámát sokan alacsonynak tartják (a svédekkel kötött Gripen-szerződés értelmében az éves keret 2400 óra lenne, ehelyett azonban csupán 1800 órát töltenek a levegőben a pilóták). Márpedig a gyakorlat kulcskérdés lehet olyan szituációkban, amilyen a csehországi baleset is volt. A biztonságos repüléshez továbbá legalább ilyen fontos az a támogatás, amit a repülő műszaki állománya nyújt a légierőnek. Ám ezen a téren óriási kihívásokkal küzd a honvédség: a kiégésre, alacsony fizetésre, az erkölcsi megbecsülés hiányára panaszkodó szakemberek tucatjai távoznak civil cégekhez – a Siemenstől a Mercedes gyáron keresztül a szélturbinákkal foglalkozó vállalkozásokig –, ahol szakértelmük és tapasztalatuk miatt tárt karokkal fogadják őket. Így azok, akik maradnak, még nagyobb terhet kénytelenek vinni.