A BKV folyamatosan termelődő veszteségét utoljára 2002-ben írták le: akkor a Medgyessy-kormány 38 milliárd forintot vállalt át a Demszky Gábor vezette Budapest tulajdonában álló cégtől. 2011-ben a második Orbán-kormány ígéretet tett az éppen aktuális 77 milliárdos adósság eltörlésére, ez azonban nem valósult meg. Idén áprilisban viszont arról határozott a kormány, hogy júniusban átvállalja a most éppen 52 milliárdra rúgó adósságállományt. A fővárossal folytatott tárgyalásokon az is szóba került, hogy cserébe a főváros az államnak adja a tulajdonában lévő Dagály Fürdőt és más ingatlanokat. 
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján felsorolta a BKV adósságeltörlésére és további támogatására szánt összegeket, és arról is beszélt, cserébe azt kéri Budapesttől, bocsássa az állam rendelkezésére a Dagály Fürdőt a közelgő vizes világbajnokságra. Tarlós István főpolgármester másnap rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, ahol elmondta: nem az a fontos, hogy valaki felsorolja, mennyit ad az állam a BKV-nak, hanem az, hogy mennyit nem ad, tehát mennyi hiányzik a feladat ellátásához. Lázár ugyanis az 52 milliárd átvállalása mellett arról is beszélt, hogy a BKV jövőre 40 milliárdot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap az államtól, nem beszélt viszont arról a 15 milliárdról, ami még idén kellene a cég biztonságos működtetéséhez. Úgy tűnik, erre reagált élesen a főpolgármester.
Tarlós szerint a tömegközlekedés nem Budapest passziója, hanem az államtól kapott kötelező feladat, amire azonban a fővárosnak a súlyos forrásmegvonások miatt nincs elegendő pénze. Tarlós emlékeztetett arra is, hogy például a Budapestnek járó iparűzési adó 49 százalékát is elvonja az állam. A főpolgármester azt mondta, ha tényleg kiesik a felsorolásból kihagyott 15 milliárd, az járatritkításokhoz vezethet, ezért ő a miniszterelnökhöz fordul segítségért.
És azt is elmondta, hogy fél éve egyeztet a kormánnyal a BKV adósságainak átvállalásáról, és bár korábban volt szó bizonyos fővárosi ingatlanok, köztük a Dagály Fürdő átadásáról cserébe, a hatályban lévő törvény alapján ez ingyenesen mégsem lehetséges.
A nagy múltú uszodára állítólag a 2017-es úszó- és vízilabda-világbajnokság miatt van szüksége az államnak. Magyarország eredetileg a 2021-es világversenyre pályázott, ám amikor a 2017-es verseny rendezője, a mexikói Guadalajara visszalépett, a Gyárfás Tamás vezette Magyar Úszó Szövetség – a kormány támogatásával – jelezte a Nemzetközi Úszó Szövetségnél, hogy Budapest kész beugrani. Így nyertük el a két év múlva esedékes világbajnokság rendezési jogát.
Hogy ehhez miért szükséges a Dagály Fürdő állami kézbe kerülése, arról eddig senki nem beszélt. Mint ahogy arra sem kaptunk hivatalos magyarázatot, hogy mi változott meg péntekről keddre, vagyis mi indokolta, hogy a múlt héten még éles hangon tiltakozó főpolgármester kedden maga nyújtotta be azt az előterjesztést, amivel Budapest – a közgyűlés többségének támogatásával – mégis odaadta az államnak a Dagály Fürdő tulajdonjogát. Bár a Főváros kommunikációs munkatársa választ ígért kérdésünkre, ezt végül lapzártánkig nem kaptuk meg.
Tarlós mindenesetre kedden már arról beszélt a közgyűlésben, hogy a Dagályt a világbajnokság zökkenőmentes előkészítése érdekében kell átadni az államnak. Ez azonban nem magyarázza az ingyenességet, az pedig még furcsább, hogy a Fővárosi Közgyűlés még meg is köszönte a kormánynak, hogy átvállalta a BKV adósságát.
A fordulat okairól ellenzéki önkormányzati képviselőket is kérdeztünk. Egy baloldali politikus azt mondta, szerinte „valamivel megzsarolhatták” Tarlóst, más magyarázatot ugyanis nem lát a hálálkodó üzenettel megfejelt visszavonulásra. (A DK-s Gy. Németh Erzsébet szerint a közgyűlési többség „hálaimát rebegett Orbánnak”.) Egy kormányzati háttérember viszont arról beszélt, hogy a főpolgármester próbálta „zsarolni a kormányt”, pedig utóbbi 190 milliárddal támogatja a BKV-t és a 3-as metró felújítását. Arra a felvetésre, hogy a fővárosnak a súlyos elvonások miatt nincs elég pénze, ez utóbbi forrásunk azt mondta: szakszerűbben kellene üzemeltetni a tömegközlekedést, és akkor nem termelne ekkora veszteséget.
Tarlós István viszont joggal érvel azzal, hogy a BKV ügye a rendszerváltás óta megoldatlan, a Demszky-éra végén, 2010-ben pedig 73 milliárd forint volt a cég adóssága. A főpolgármester a Dagály átadása után is elmondta, hogy „alsó hangon” 20-25 milliárd forint hiányzik a budapesti tömegközlekedés büdzséjéből, amiből az idei hiány
15 milliárd forint. A Népszavának ugyanakkor arról beszélt, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola új épületéről, a Fiumei úti temető vagyonkezelői jogáról, valamint egy új református központ létesítéséhez szükséges ingatlanról addig nem tárgyal a főváros a kormánnyal, amíg nincs rendben a BKV ügye.
Mindezek alapján úgy tűnik, mégsem jutott nyugvópontra az a kormány és Budapest közti harc, ami tavaly is egy Lázár–Tarlós üzenetváltásban öltött testet a nyilvánosság számára.
Mint megírtuk, 2014 nyarán Lázár azt üzente a forráshiányra panaszkodó főpolgármesternek, hogy menjen Brüsszelbe, és lobbizzon úgy Budapestért, ahogyan elődje, Demszky Gábor tette. A sértésre válaszul Tarlós közölte, hogy Lázár keresztneve János, nem pedig „Mindenható”. Városházi forrásaink akkor azt mondták, az eset a Budapest jelentőségének csökkentését célzó folyamatba illeszkedik: a főváros az elmúlt öt évben elveszítette a kórházait, iskoláit, hiszen ezek állami kézbe kerültek.
A rezsicsökkentés miatt a fővárosi közműcégek komoly veszteségeket szenvedtek el, ami miatt itt is beavatkozott az állam, majd pedig bejelentették a minisztériumok vidékre költöztetését.
A tavaly nyári nyílt vitát végül Orbán Viktor utasítására zárták le. Lázár később azt mondta, megtanulta, hogy ne nyúlkáljon „Tarlós zsebébe”. A főpolgármester az atv.hu-nak adott májusi interjújában pedig arról beszélt, hogy kormányzati szinten is elismerik, hogy van mozgástere, hiszen háromszázezer szavazó választotta újra. Tarlós ekkor azt is kifejtette, hogy Budapesten akár a miniszterelnökkel háborúzó Simicska Lajos cége is nyerhet közbeszerzést, ha ő adja a legkedvezőbb pályázatot. Nos, ebben nem lett igaza: hiába adott be egy fővárosi csomópont felújítására 230 millió forinttal olcsóbb ajánlatot Simicska cége a versenytársaknál, mégsem ő, hanem a 668 milliós ajánlat nyert.
A dagály és a market
2015. 06. 26. (XIX/26)
