Idén a felsőoktatásba jelentkezők száma közel 105 600 fő volt, ebből fölvettek 72 ezret, közülük közel 56 ezret állami finanszírozású képzésre. Tavaly 106 ezren jelentkeztek, és 1200-zal több fiatalt vettek fel állami helyre, 800-zal többet pedig önköltséges képzésre, mint idén. Összességében csökkent az alap- és osztatlan képzésre felvettek száma, amely 2000-rel kevesebb (51 600) idén, mint tavaly. Az összehasonlítás kedvéért érdemes kitérni arra is, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma 2011-ről 2012-re, az új felsőoktatási törvény bevezetésének káoszában egy év alatt 141 ezerről 109 ezerre apadt, majd 2013-ban már csak 95 ezer fiatal adta be jelentkezését valamilyen hazai felsőoktatási intézménybe. A csökkenő születési statisztikák alapján egy tanévben legfeljebb 5 ezer főnyi mínusz nevezhető természetesnek.
Megállapítható, hogy 35 ezer eltűnt jelentkező 2012 óta nem került elő. Tavaly a jelentkezők létszáma 106 ezer fő volt, amiről szociológusok úgy vélekedtek, hogy az enyhe növekedés betudható a választási évnek, amikor a kormány nem piszkálta a felsőoktatás puskaporos hordóját. Az idei évre jelentős visszaesést vártak, ami nem következett be. Erőss Gábor, az Együtt szakpolitikusa szerint azért, mert a felsőoktatásban óriási a közegellenállás, így lassú erózióval, az oktatási rendszer fokozatos átalakításával éri el a kormány az érettségizők és a diplomások számának visszaszorítását. Jelenleg a korosztály közel 40 százaléka jelentkezik még a felsőoktatásba, 20 százaléka jut el a diplomáig, miközben az uniós cél 40 százalék lenne.
Továbbra sem tapasztalható elmozdulás a fizetős képzések irányába. A felvi.hu-n közölt friss statisztikák szerint idén első helyen 91 ezren jelöltek be állami helyet, és csak 14 ezren választottak fizetős képzést, ugyanakkor az első helyre felvettek aránya 70 százalékos. Összességében mintegy 60 ezren kizárólag állami képzéseket jelöltek meg. A hallgatók nem szívesen vesznek igénybe diákhitelt, úgy tűnik tehát, hogy aki saját zsebből nem tud fizetni, az kiszorulhat a hazai felsőoktatásból – különösen akkor, ha nem nagyvárosi értelmiségi szülők gyermeke az illető. Az egyetemista-kutatások – például az „Aktív Fiatalok” vizsgálat – szerint ugyanis egyértelműen a képzett városi családok sarjai alkotják a főiskolás és egyetemi hallgatók többségét. A felsőoktatásban a legfeljebb nyolc általánost végzett apák gyermekei jelenleg nem egészen 2 százalékos arányt képviselnek.
Pozitívabb adat, hogy a társadalmi mobilitás csatornájának számító felsőoktatási szakképzésekre felvettek száma a tavalyi 5000-ről 6500-ra nőtt, bár a szakemberek szerint a szféra egészét nézve ez is kis szám. Palkovics László államtitkár sajtótájékoztatón kifejtette: a minimum ponthatár emelése – ez idén a tavalyi 260 helyett 280 pont volt, illetve a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont – ahhoz vezetett, hogy a felvételizők komolyabban vették a felkészülési időszakot. „A minimum ponthatár növekedése semmifajta negatív átrendeződést nem okozott a felvételi számok tekintetében” – vélekedett Palkovics, aki szerint jövőre tovább emelik a küszöböt 300, illetve 280 pontra, de utána megállnak. Erőss Gábor szerint azonban ez az intézkedés is ezrek távoltartását szolgálja a felsőoktatástól.
A korábbiakhoz hasonlóan idén is a gazdaságtudományi, valamint a műszaki képzések a legnépszerűbbek, és tovább nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma. Az alap- és osztatlan képzésre felvettek megoszlását tekintve legtöbben (17 százalék) műszaki területre kerültek be, ezt követi a gazdaságtudományok területe 16,3 százalékkal, utána 11,3 százalékkal a pedagógusképzés, majd a bölcsészettudomány 8,7 az informatika pedig 8,6 százalékkal.
A felvettek rangsorában most is első helyen áll az ELTE, amely 22 ezer jelentkezőből közel 8 ezret vett fel. Az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké, 607 fővel, őket követik a programtervező informatikusok 519-cel. A központilag meghatározott magas pontszámok tehát nem riasztották el a fiatalokat, sőt, a Corvinus a turizmus szakon emelni kényszerült a küszöböt, tekintve hogy a keretszám növelését nem engedélyezte a minisztérium. Ez azt jelenti Erőss szerint, hogy azt is akadályozzák, hogy az intézmény fenntartsa magát.
Az ELTE után következik a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Szegedi, a Debreceni, a Pécsi Tudományegyetemek. A Budapesti Corvinus Egyetem újra megerősítette pozícióját, a 6. helyen áll, őt követi az Óbudai Egyetem (ÓE), a Semmelweis Egyetem (SE), a Széchenyi István Egyetem (SZE), valamint új tagként a 10. helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE). „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek idén sem sikerült a top 10-be bejutnia, egyértelműen privilegizált helyzete ellenére sem” – jegyzi meg Erőss Gábor, emlékeztetve arra: nemrég kormányhatározat született arról, hogy az NKE Ludovika Campusának 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint harmincmilliárd forintot kell biztosítani a központi költségvetésben.
Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár szerint a kormánynak megalakulása óta kiemelt célja az informatika, a műszaki- és pedagógusképzés és a természettudományi tanulmányok felé terelni a hallgatókat. Ez a törekvés szerinte nem volt eredménytelen, hiszen majdnem mindegyik területen nőtt a felvettek száma a 2010-es adatokhoz képest. Az osztatlan tanárképzésre felvettek aránya tavalyhoz képest 19 százalékkal nőtt, ami Maruzsa szerint „egyértelmű sikertörténet”.
Az ellenzéki pártok az egyik legnagyobb problémának azt tarják, hogy a felsőoktatást visszaalakítják egy szűk elitképzéssé. „Egyre inkább csökken a nem diplomás szülők gyerekeinek esélye az egyetemi továbbtanulásra. Igaz, hogy ez korábban is meglévő tendencia volt, de most már szentesíti is ezt a kormányzati politika. Van a felsőoktatásban egy belső átrendezés, ennek jele egyrészt a Fidesz által kipécézett elitszakok, melyekre csak egészen kiváló tanulmányi eredményekkel lehet bekerülni. Másrészt ezt szolgálja egyes képzések hatalmi szóval történő átcsoportosítása is az állam által szakmailag és anyagilag preferált intézményekbe” – mondta Erőss.
Szociológusok szerint a társadalmi elit kiválasztódása már az általános iskolában megindul, s egy többszörösen megrostált réteg jut el a felsőoktatásig. Az Iparkamara 30 gimnáziumban végzett vizsgálata szerint az érettségizők 91 százaléka továbbtanul, 98 százalékuk Magyarországon. Az MKIK GVI felmérése szerint a legjobb hazai gimnáziumok tanulóinak 5 százaléka adja be jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe, nekik jobbak a tanulmányi eredményeik, mint a hazai főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek. A felmérésben résztvevő gimnáziumok a legjobbak között vannak, a 2013-as országos kompetenciamérésen a régiójukon belüli rangsorban a felső egyharmadba kerültek. A felmérés a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésére is rávilágít, ugyanis a mintába bekerült tanulók többségének édesapja felsőfokú iskolai végzettségű, és magas munkaerő-piaci státuszú.
2015. 07. 31. (XIX/31)
