Még nem tudni, hogy összejön-e ötven ellenzéki képviselő aláírása ahhoz, hogy az infótörvény módosítása utólagos normakontroll céljával az Alkotmánybíróság elé kerülhessen. A fő ok a közérdekű adatigénylés fizetőssé tétele. A lépést az Együtt szorgalmazta.
Mi változik?
Trócsányi László igazságügy-miniszter törvénymódosító javaslatát a héten fogadta el a Parlament, és ha a köztársasági elnök is aláírja, az adatszolgáltatás költségei a jövőben a közérdekű adatigénylést benyújtó szerkesztőségeket és állampolgárokat terhelik. Ez azt jelenti, hogy az adatkérőnek előre ki kell fizetnie az adatszolgáltatásnak nemcsak a dologi, hanem a munkaerő-ráfordítás költségét is, amennyiben a kérés teljesítése az adatkezelő szerv „alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”. A törvény nem tisztázza sem a kiróható összeget, sem az aránytalanság mibenlétét.
Megszűnik az anonim adatigénylés lehetősége, és változik a titkosítás felülvizsgálatának eljárása is. Az adatszolgáltatás megtagadásához pedig többféle indok közül is lehet választani: például lehet a szerzői jogra hivatkozni, igaz, ilyenkor legalább a betekintést biztosítani kell. Továbbá egy döntéselőkészítő adat igénylése a döntés után is elutasítható lesz, ha az adat egy jövőbeli döntés háttéranyaga is egyben. Ez úgymond bármelyik dokumentumra „ráhúzható”. Elutasítható az információkérés akkor is, ha egy éven belül másodszor kéri ki ugyanazt az adatot az illető – függetlenül attól, hogy az előző igénylésére kapott-e (megfelelő) választ.
A törvény elfogadása előtt nagy felzúdulást keltett mind hazai, mind nemzetközi berkekben. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állásfoglalást adott ki róla, amelyben hangsúlyozta, hogy „biztosítani kell az állampolgárok számára az információhoz való szabad hozzáférést, ami a közélet átláthatóságának és elszámoltathatóságának alapfeltétele, és nem utolsósorban nélkülözhetetlen eszköze az újságírók munkájának”.
Nyilatkozatában Majtényi László volt adatvédelmi biztos Magyarország szégyenének nevezte a törvénymódosítást. Kiemelte az anonimitás eltörlését, ami szerinte a közérdekű adatokhoz való korlátlan hozzáférést, így alkotmányos jogot sért, és egyértelmű célja a megfélemlítés. Az adatszolgáltatás fizetőssé tételével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvánosság tájékoztatása minden közhivatalnak alapfeladata, aminek „túlzott igénybevételét” önkényes módon díjazáshoz kötni merőben aggályos lépés. Majtényi szerint a szigorítás célja az emberek kiszolgáltatottságának a növelése az információktól való elzárásuk révén, ami a véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozza, ami pedig alapvető emberi jog.
A törvény szigorítása ellen nyílt levélben tiltakozott a Transparency International, az Átlátszó, az Energiaklub és a K-Monitor is, mire a szaktárca válaszában Répássy Róbert tételesen cáfolta, hogy a rendelkezések jogsértők, illetve Alaptörvény-ellenesek lennének. Hivatkozott arra is, hogy a tervezet májusi társadalmi egyeztetése során a jogvédők nem nyilvánítottak véleményt. Répássy hangsúlyozta, hogy az adatszolgáltatás elutasítása vagy fizetőssé tétele miatt pert is indíthat az igénylő, melynek során az adatkezelőt terheli a bizonyítási kötelezettség.
2015. 07. 10. (XIX/28)
