Hat erdőgazdaság gazdálkodását vizsgálta meg a közelmúltban a Kehi. Az összesen huszonkét állami erdészet közül – amelyek közel egymillió hektáron gazdálkodnak és évi 94 milliárd forint bevételt érnek el – a Bakonyerdő, az Egererdő, a Verga, a Mecsekerdő, a Sefag és a Zalaerdő 2010–2013 közötti gazdálkodását ellenőrizték, és súlyos hiányosságokat tártak fel. Ezért Lázár János a többi cég átvizsgálását is elrendelte, és igen élesen fogalmazott a menedzsmenttel kapcsolatban, mondván: az elért árbevétel szinte nem fedezi a kiadásokat, és ha van is haszon, azt a külsős vállalkozók teszik zsebre. A Kehi megállapítása szerint a cégek kiszervezték alapfeladataikat, előnytelen bérleti szerződéseket kötöttek, és a fakitermeléssel kapcsolatban is gyanús ügyek kerültek elő. Kiderült, hogy az állami és uniós támogatások, valamint az államnak fizetendő jelképes használati díj mellett is igen csekély eredményeket produkáltak a cégek. Emellett a menedzsment évről évre busás jutalmakat vett fel ezért a teljesítményért.
Az erdőgazdaságok tulajdonosi jogait 2010-ig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, majd 2014-ig a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolta. Ezt követően a Földművelésügyi Minisztériumhoz kerültek a szakmai irányítás okán. Akkor Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy az erdőgazdaságok átalakítását elsősorban az a szemléletmódváltás indokolja, aminek előzménye, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól – egy profitorientált szervezettől – a Földművelésügyi Minisztériumhoz, tehát szakmai irányítás alá kerültek az állami erdészetek. Így a fiskális szempontokat inkább a közjóléti, turisztikai és szakmai szempontok veszik át. „A jövőben még szélesebbre tárjuk az állami erdőgazdálkodások kapuit a magyar lovas, kerékpáros és gyalogos turisták, valamint a magyar vadászok előtt” – mondta az államtitkár.
A Földművelésügyi Minisztérium kiállt az irányítása alá tartozó állami erdészeti társaságok mellett. A tárca szerint kiváló munkát végeztek az állami erdészetek, nyereségük a közjóléti beruházások mellett – kilátókat, turistaházakat építettek, túraútvonalakat, tanösvényeket alakítottak ki – 2010 óta folyamatosan növekszik.
Az erdészet mindig is felelős és komoly szakmai irányítás alatt állt az elmúlt évtizedekben – mondta lapunknak a Kehi-vizsgálatot értékelve egy állami erdészetnél dolgozó, névtelenséget kérő erdőmérnök. Szerinte Lázár János kirohanása álszent, mégis tartalmaz igazságokat, például azt, hogy az egymást váltó politikai kurzusok emberei lopják szét az erdő termelte hasznot. „Az állami irányítás előírja, a törvény pontosan szabályozza a munkákat, amit el kell végezni, sőt a piacot is erősen befolyásolja, de azt, hogy kit fog az adott feladatra szerződtetni a menedzsment, azt már az adott vezető vagy éppen a felsőbb érdekeltségi körök – a megyei vagy regionális pártemberek – döntik el.
Ezért a kormányváltások idején mindig jönnek az eddigieknél rátermettebb vállalkozók, a kiválóbbnál kiválóbb szakemberek, akiknek az erdészeti munka a kisujjukban van” – ironizál interjúalanyunk, aki szerint az erdészet akár komoly profitot termelő húzóágazat is lehetne. Lázár János kijelentése azonban szerinte nem a megoldást célozza, hanem privatizációt hivatott előkészíteni. „Nem véletlen a Kehi-jelentés gyors napvilágra kerülése. Éppen az állami földek privatizációja miatti felháborodás közepette vagyunk, így csak remélni lehet, hogy Lázár János nem jelenti be egy merész fordulattal az állami erdészetek értékesítését is. Az erdőgazdálkodás ugyanis a termőföldhöz hasonlóan – amennyiben gondos gazda kezében van – komoly kincs a vidéki társadalom jövőjét illetően” – fogalmazott az erdőmérnök. Szerinte egyébként az erdészszakma tudása megvan ahhoz, hogy kiváló munkát végezzen, „ha hagyják” – vagyis a jobb teljesítmény állami keretek között is elérhető lenne, emiatt nem kellene magánkézbe adni az erdőket.
2015. 10. 30. (XIX/44)
