„A magyar kormány szerint az európai munkaerőpiaci problémákat rövid távon nem lehet a gazdasági bevándorlók befogadásával kezelni” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a minap egy nemzetközi konferencián. Tíz százalék körül van a munkanélküliség az unióban, és szerinte először a kontinensen élő munkanélkülieknek kellene munkalehetőséget biztosítani. Varga elismerte, hogy Európának szüksége van szakképzett munkaerőre, de – mint mondta – látni kell, hogy „a most ideérkező migránstömeg nem feltétlen a német vagy magyar szakemberhiányt tölti be, hanem rövid távon elsősorban a szociális kiadásokat növeli”.
Kik azok a „szakképzett” bevándorlók?
A német munkaadói szövetségek országos szervezetének (BDA) elnöke szerint Németország a következő 20 évben 500 ezer „szakképzett” bevándorlót tud foglalkoztatni. Ez a bejelentés egyrészt a bevándorlók minőségi szűrésére utal, másrészt arra, hogy rengeteg embernek kell megfelelő felnőttképzést – nyelvi és közismereti tudást, illetve szakképzést – biztosítani, sokszor egészen az alapoktól elkezdve. A fejlett világ az elmúlt évtizedekben szigorúan védte a határait, és az „agyelszívásra”, azaz a minőségi bevándorlásra koncentrált. A menekültáradat megjelenésével könnyen lehet, hogy a nyugat- és észak-európai országok a minőségi szelekciót az uniós kvótaelv révén fogják érvényesíteni – figyelmeztet Lánczi Tamás politológus.
György László, a BME pénzügyi karának adjunktusa szintén arra hívta fel nemrég a figyelmet, hogy az uniós országoknak minimum 4-5 évig el kell tartaniuk a migránsokat, mire a munkaerőpiacukon integrálni lesznek képesek őket. A küldő országok közül Szíria, mondhatni, prémiumkategóriásnak számít a tekintetben, hogy az onnan érkezők a leginkább iskolázottak: becslések szerint az összes migránsnak az egyharmada szír, akiknek a negyede diplomás. A szakértő szerint a kibocsátó országok jelentős részében, ahol akár évtizedes háborúk zajlanak, az oktatásügy értelemszerűen nincs jó helyzetben. A menekültek többsége így szakképzetlen vagy iskolázatlan – még Szíriában is 20 százalékos az analfabéták aránya –, akiknek a tömeges képzése és foglalkoztatása idő- és pénzigényes feladat lesz.
Másik oldalról viszont épp az ellátórendszerek megnövekedett munkaerő-szükségletével érvelnek a migránsok befogadását szorgalmazó baloldali politikusok. (Lásd erről bővebben: Fura megállapítások a Világbanktól. Hetek, 2015. szeptember 25.) Lévai Katalin szociológus az ATV Start című műsorában arról értekezett, hogy a migránsokra épülő infrastruktúra az egészségügyi, szociális és oktatásügyi szférában a helyiek foglalkoztatásának a bővülésével jár. A dolog szépséghibája, hogy ez a jóléti kiadások terhére történik.
2015. 10. 09. (XIX/41)
