„Nagy feszültséget okoz a tantestületekben a belső ellenőrzési csoportok felállítása, egymás megfigyelése” – mondta az ATV-ben Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, az önellenőrzési csoportok „próbaféléves” bevezetése kapcsán. A minőségellenőrzés keretében ötévente az intézmények, kétévente a vezetők és a pedagógusok értékelésére kerül sor, ami óriási adminisztrációs terhet ró az érintettekre. Az önértékelési csoport a tantestület öt tagjából áll, akiket az intézményvezető választ ki, ők értékelik az intézményt, a vezetőjüket, a kollégáikat. A pedagógusoknak önértékeléseket is kell gyártaniuk, illetve a szülők és a vezetők is adnak róluk értékelést. A belső ellenőrzési kérdőívek, interjúk, óralátogatások révén, valamint dokumentumok – portfóliók, diákok füzetei, naplók, óravázlatok, tanmenetek stb. – elemzésével folyik, deklarált célja a köznevelési rendszer minőségének a javítása.
A belső intézményi ellenőrzés része annak az új minőségbiztosítási rendszernek, amit egy uniós projekt keretében dolgozott ki az Oktatási Hivatal (OH). A belső ellenőrzés a tanfelügyeleti rendszert, azaz a külső pedagógiai-szakmai ellenőrzést egészíti ki, és annak standardjaira épül. Alapvetően a pedagógiai munka értékelése, illetve a Nemzeti alaptantervvel (NAT) és a helyi tantervekkel való összhang ellenőrzése a cél, egységes szempontrendszer alapján. Az önértékelési csoportok tagjai munkaidejük 20 százalékában, ingyenesen végzik az ellenőrzést a saját intézményükben, óráikon heti egy napon a kollegáik helyettesítik őket, s a különféle értékeléseket az OH online nyilvántartásába kötelesek feltölteni. A belső ellenőrzési rendszert minden közoktatási intézménytípusban kötelező mostantól bevezetni, óvodától a gimnáziumokon át a kollégiumokig. Az OH kézikönyveket, segédanyagokat adott ki mind a külső, mind a belső ellenőrzésekre vonatkozóan, melyeket a köznevelési törvényre és egy módosítandó minisztériumi rendeletre hivatkozva vezetnek be.
A tanároknak a kollégájukat többek között az alapján kell értékelniük, hogy mennyire ismeri a Nemzeti alaptanterv szerinti tantárgyi követelményeket, áttekinthetőek-e a beszámolói, alapos-e a dokumentációja, szervez-e a diákoknak szabadidős programokat, örömmel tanít-e, szakmai vitákban nyitott és toleráns-e, képezi-e magát, vannak-e új kezdeményezései. Az önértékelő kérdőívben is hasonló kérdések szerepelnek, a tanároknak pedig a diákokkal, szülőkkel, kollégákkal való kapcsolatukat is értékelniük kell.
A belső ellenőrzési csoportok (BECS) felállítása nagy felzúdulást váltott ki pedagógus berkekben. „Etikátlan és szakmailag is elfogadhatatlan, hogy egymás bírálatára köteleznek bennünket. A minősítés a vezető dolga. Egy jól működő minőségbiztosítási rendszer soha nem lehet központilag előírt (…). A minőségbiztosítás az intézmény dolga, saját szempontrendszer (…) alapján. Olyan pluszmunkát kívánnak, melyre jóérzésű ember, ha nyugodtan akar aludni, csak NEM-et mondhat. Az egyedüli fontosság az Önök értékrendjében a papírmunka” – olvasható többek között abban a tiltakozó nyilatkozatban, amit óvodapedagógusok adtak ki két hete, s amit eddig több mint kétezren írtak alá. Tiltakozást fogalmazott meg a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola tantestülete is, mondván: a BECS bevezetése súlyosan veszélyezteti az iskola légkörét, az oktatás színvonalát, a pedagógusok maradék önállóságát és teherbírását.
A PSZ jelenleg tárgyalásokat folytat a szakállamtitkársággal a belső ellenőrzési rendszer felülvizsgálatáról. Szüdi János szakjogász kérdésünkre kifejtette: elfogadhatatlannak tartják, hogy az intézményi belső ellenőrzés az állami ellenőrzés részévé váljon, ráadásul a minisztérium által előírt formában való megvalósítására az intézmények a jogszabályok alapján nem is kötelezhetők. Szüdi szerint az Alaptörvény értelmében kötelező általános magatartási szabályt csak jogszabály állapíthat meg, a vonatkozó miniszteri rendelet azonban erről nem rendelkezik. „Miután az állami ellenőrzés rendszere végrehajthatatlan, ezért a kormány ezt a feladatot áttestálja a maga elvárásai szerint a pedagógusokra, egy besúgórendszert építve ki az intézményeken belül” – fogalmazott a volt oktatásügyi államtitkár. A PSZ-elnök Galló Istvánné szerint a rendszeres kompetenciamérések eredményei alapján ki kellene szűrni a gyengébben teljesítő iskolákat, és csak azokban kellene – intézményi és fenntartói oldalról egyaránt felmérve az okokat – szakmailag beavatkozni.
Nahalka István oktatáskutató szerint az eddigi minőségbiztosítási rendszer korszerűsítésével nem lenne probléma, mert ez szolgálhatná a közoktatás színvonalának emelését is, de ezúttal egy megalomán, bonyolult, méreteinél fogva is kivitelezhetetlen szisztémát próbálnak kialakítani. „A világon sokhelyütt működik tanfelügyelet különböző formában. Magyarországon ehhez három rendszer fog tartozni, egyrészt az életpályamodellhez tartozó pedagógusminősítés, másrészt a pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint az intézmények önértékelési rendszere” – fejtegette lapunknak Nahalka, megjegyezve, hogy Finnországban például nincs tanfelügyelet, mert ott a pedagógusok önállóságán és széles körű együttműködésén alapul a minőségfejlesztés, Hollandiában pedig statisztikai adatok, mérések alapján döntenek arról, hogy mely intézményeket kell ellenőrzés alá vonni.
„Más országok jól működő tanfelügyeleti rendszereihez képest lényeges eltérésnek tartom azt is, hogy a szakértői tevékenységet nálunk nem a szükséges szaktudással rendelkező szakemberek végzik, hanem »egyszerű« pedagógusok. Kint csak az intézményeket vizsgálják, nálunk nagy hangsúly esik az egyes pedagógusok értékelésére, holott a pedagógus munkájának eredményessége elválaszthatatlan az adott intézményi feltételektől” – tette hozzá az oktatáskutató. Szerinte rengeteg tényezőn múlik az új rendszer működőképessége, amely számos korszerű követelményt is megfogalmaz, és korrigálható, egyszerűsíthető is még. Nagy kérdés, hogy mennyire lesz képes külső szakértelem hozzáadásával erősíteni az intézményeket, de sok múlik a pedagógustársadalom hozzáállásán is.
„Korábban is működtek az iskolákban az intézményi minősítési rendszerek. Ezt most felülről irányított módon hozzák létre. Ez az értékelési rendszer arról szól, hogy az intézmények mennyire tudják elszámoltatni pedagógusaikat az állam követelményei alapján, amelyek a NAT-ban és az etikai kódexben világosan megfogalmazódtak” – szögezte le kérdésünkre Mendrey László, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) elnöke. Szerinte egy ilyen szinten központosított iskolarendszerben a szigorú külső-belső ellenőrzés célja, hogy minden önállóságot megvonjanak a pedagógusoktól. Az állam mindent ellenőrizni, irányítani akar, miközben képtelen megfelelni a feladatnak – tette hozzá Mendrey. (M.M.R.)
2015. 10. 09. (XIX/41)
