A Semjén Zsolt által korábban „kodifikációs remekműnek” minősített jogszabályról most a módosítást előterjesztő Gulyás Gergely is elismerte, hogy bár a visszaélések miatt indokolt volt négy évvel ezelőtt az első egyházügyi törvény módosítása, ez „túl szigorúra sikerült” – számolt be a parlamenti vitáról az Origo.
A módosítások alapján tíz fő felett bármely közösség egyházi jogi személlyé válhat. Az a vallási közösség, amelynek három évre visszamenőleg legalább négyszáz fő rendelkezett adója egy százalékáról, kérheti az egyházi státust, négyezer szja-felajánlás esetén pedig már bejegyzett egyház is lehet. A kormány a jövőben újra bírósági nyilvántartásba vétellel ismeri el a jogi személyiséget. A kormány kárpótolja a korábban hátrányos megkülönböztetésük miatt bírósághoz fordult és pert nyert egyházakat, és módosul az egyházfinanszírozási törvény, valamint számos, a közfeladat ellátására irányuló ágazati törvény.
Az MSZP szerint valójában új törvény született, de ezt a kormány nem akarja elismerni, ugyanakkor a szocialisták úgy látják: megmarad a diszkrimináció az egyházak között. A Jobbik egyetért a bírósági bejegyzés visszaállításával, de Mirkóczki Ádám kifogásolta, hogy továbbra is lesznek privilegizált egyházak.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2015. 11. 20. (XIX/47)
