Ez utóbbi új ellátási formák fedezetét már nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak kell megteremtenie, ezzel az alap bevételi és kiadási egyensúlya egyelőre helyreállt (persze ehhez szükséges volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer gyakorlati felszámolása is, mert ennek következtében a korábban a pénztárakhoz vándorolt évi 350 milliárd forint járulékbevétel ismét az alaphoz folyik be).
A korhatár betöltése előtt egyetlen lehetőség maradt a nyugdíjba vonulásra, ez is csak a hölgyek esetében. A nők kedvezményes nyugdíja – amelynek alkotmányos lehetőségét az új alaptörvény teremtette meg – számtalan okból megindokolható, mégis idegen test az öregségi nyugdíj rendszerében. Idén már 129 ezer nő részesül ebben a nyugdíjban, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak immár közel 7 százalékát emésztve föl. Jövőre változatlan feltételekkel igényelhető a nők kedvezményes nyugdíja, ezért továbbra is érdemes minden hölgynek tisztában lenni a kedvezményes nyugdíj feltételeivel.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a munkával szerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
A munkával szerzett szolgálati időnek főszabályként legalább 32 évnek kell lennie, kivéve azt a hölgyet, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg – az ő esetében elegendő 30 év szolgálati időt szerezni keresőtevékenység révén.
A sokgyermekes családanyák további kedvezményt szereznek, ha legalább öt gyermeket nevelnek. Ilyenkor egy évvel, majd minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet a munkával szerzett szolgálati idő követelménye. Vagyis öt gyermek esetén 31 évnyi, hat gyermek esetén 30 évnyi, hét gyermek esetén 29 évnyi munkával szerzett szolgálati idő is elegendő. A maximális kedvezmény tizenegy gyermek esetén érhető el, ekkor a munkával szerzett időnek „csak” 25 évet kell kitennie. Ha közülük valamelyik gyermek súlyosan fogyatékos lenne, akkor további két évvel csökkenhet ez a követelmény, vagyis az abszolút minimális szolgálati idő, amit munkával kell megszerezni, 23 év.
A rendszer a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el az 1998. január 1-jét megelőzően gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt is.
A nők kedvezményes nyugdíjának tehát három alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell: legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, végül azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának). Ha a hölgy egyéni vagy társas vállalkozó, a vállalkozását – és a vállalkozói jogviszonyát – nem kell megszüntetnie, mert a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó lesz a nyugdíjfolyósítás kezdő napjával.
A jogosultság elbírálása tekintetében tudnunk kell, hogy szolgálati időt csak akkor szerzünk, ha tb-biztosítási jogviszonyban álltunk, és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot levonták tőlünk, vagy ez alól jogszabálymentességet biztosított.
A szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmával, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik (nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).
Jellemzően ilyen – egyébként a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő – a kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok:
A tanulmányi idő. Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. (Egy kivétel mégis akad: a kötelező nyári szakmai gyakorlatok időtartama beszámítható a jogosultsági időbe. Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.)
A munkanélküli/álláskeresési segélyek, ellátások, támogatások folyósításának tartama.
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama. (Természetesen a korábbi rokkantsági nyugdíj tartama sem számítható be.)
A tartósan beteg nagykorú hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama.
A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő.
A passzív (a tb biztosítási jogviszony – praktikusan a munkaviszony – megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő; ma már ilyen lehetőség nincs is.
A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tisztázása érdekében célszerű előzetesen hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést végezni. Miután hivatalból jelenleg csak az 1955 és 1959 között született személyekkel folyik ilyen adategyeztetés, minden más évjárat tagjainak célszerű az adategyeztetés kezdeményezése. Két évvel ezelőtt megszűnt a szolgálati idő elismerési kérelem lehetősége, de helyette az érintett hölgy a kedvezményes nyugdíjra jogosító idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.
A nők kedvezményes nyugdíja kapcsán a hölgyeknek éppen a jogosultsági idővel kapcsolatban akad a legtöbb gondjuk. Nem értik, hogy miért nem számít be a tanulmányi idő? Miért az alacsonyabb iskolai végzettségű nőket részesítik előnyben? Miért nem számítható be a felnőtt hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósítási időtartama? Hiszen tipikusan női feladat ez, amely visszatartja a nőket – a férfiakhoz képest – a karriertől, a keresettől, az önkiteljesedéstől! És a gyermekek ápolása kapcsán miért csak a súlyosan fogyatékos számít? A fogyatékkal élő vagy a tartósan beteg gyermeket miért nem veszik figyelembe (pedig az özvegyi nyugdíj esetében ők is számítanak)? És a nevelt gyerek esete? Ha a férfi behozza az új házasságba a más anyától származó, fogyatékos gyermeket, akkor az őt ápoló nevelőanya miért kerül hátrányba? Miért nem számítható be a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósításának ideje teljes egészében? Nem az anyai teljesítményt honoráljuk? A nők láthatatlan munkáját, amely olyan természetes, mint ahogy a méhek beporozzák a termést nekünk? Mégsem számítjuk a GDP-be – és a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe is csak korlátozva! S miután tipikusan az alacsonyabb iskolai végzettségű és 50 évesnél idősebb nők veszíthetik el nagyon gyorsan a munkájukat, miért nem számít be a munkanélküli ellátások folyósításának ideje?
Kérdések ezrei merülhetnek föl a nők kedvezményes nyugdíja kapcsán pro és kontra egyaránt. Az érintett hölgyek mielőbb szeretnék igénybe venni ezt a nyugdíjat, mert tartanak attól, hogy bármikor megnehezíthetik a feltételeket, emelhetik a jogosultsági idő tartamát vagy csökkenthetik a gyermeknevelés kapcsán beszámítható időket. Különösen fölerősödtek ezek a félelmek a férfiak kedvezményes nyugdíjáért folytatott kampány során. Nyilván nem alaptalanul, de a feltételek 2016-ban is változatlanok. Egyelőre…
NyugdíjGuru News
www.nyugdijguru.hu
www.fb.com/nyugdijguru
2015. 12. 04. (XIX/49)
