Ritka eset az, amikor egy kormányzati intézkedés nyomán a szakértők szinte optimistábban nyilatkoznak annak hatásait illetően, mint maguk a politikusok. A 2016-2019 közötti négyéves időszakra 5 százalékosra csökkentett lakásáfa kapcsán Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára 5 ezer új lakás építésével számolt évente, de volt olyan szakértő, aki már jövőre ennek duplájával kalkulált. A csökkentett áfakulcs a 150 négyzetméternél nem nagyobb lakásokra és a legfeljebb 300 négyzetméteres családi házakra vonatkozik. Utóbbiak esetében az építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés is, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvény elfogadása után jelezte: nemcsak az építőipari cégeknek, hanem a magánépítkezőknek is biztosítanák az alacsonyabb áfa lehetőségét, és hosszabb távon a felújításokat, korszerűsítéseket is támogatnák.
CSOK A CSALÁDNAK
Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint az áfacsökkentésen mindenki nyer. „A bruttó összegből visszafelé számolva az adócsökkenés 17 százalékos lesz, ebből a vevői oldalra olyan 5-8 százalék jut, a többi a vállalkozói profitot gyarapítja, miközben az új lakások piaca kimozdulhat a mélypontról” – mondta. A lakásépítési csúcs 2004-ben volt: akkor csaknem 44 ezer új ingatlan épült. Idén ez a szám várhatóan 8-9 ezer lesz – ebből 3-4 ezret építenek értékesítésre. A szakértő úgy kalkulál, hogy a lakásépítés teljes volumene jövőre megduplázódhat, és 8-9 ezer ingatlan épülhet eladási céllal. Ez pedig a foglalkoztatás szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen egy 100 lakásos társasház felépítéséhez 110 ember munkájára van szükség 15-18 hónapon keresztül. Hozzátette: a lakásépítések visszaesését többnyire a kínálati oldal problémái okozták, a piac által meghatározott bruttó árak nem kecsegtettek olyan profittal, ami ösztönözte volna az eladási célú építkezéseket. „A mi adataink szerint a vásárlás előtt állók 10-15 százaléka új ingatlant keresett, ám ez csak 5-8 százalék esetében sikerült. Vagyis az igény eddig is megvolt” – magyarázta Déry Attila. Úgy véli, a változások a használt lakások piacát is befolyásolják majd: ebben a szegmensben 2013-tól országosan 15-20 százalékkal emelkedtek az árak, Budapesten pedig évente volt ekkora emelkedés – ennek üteme várhatóan lassulni fog.
2015. 12. 18. (XIX/51)
