A miskolci Herman Ottó Gimnázium január eleji nyílt levele óta országossá terebélyesedett tiltakozáshoz lapzártánkig közel 23 ezer pedagógus, szülő, szakmai szervezet, illetve 250 intézmény – Orbán Viktor egykori gimnáziuma is – csatlakozott. Az évek óta növekvő felháborodást a túlközpontosított oktatás, az etikai kódex és különösen a külső-belső minőségellenőrzési rendszer bevezetése váltotta ki. Figyelemreméltó, hogy a diákság is kiáll a tiltakozó tanárok mellett, nem egy esetben nyíltan csatlakozva hozzájuk, miként ez történt a Herman Ottó Gimnáziumban, és megfogalmazódott nemrég a Teleki Blanka Gimnázium diákjainak 12 pontos nyílt levelében is. A hírek szerint az országos tiltakozásnak óriási a támogatottsága a nevüket felvállalni nem merő pedagógusok vagy intézmények körében is, sőt, még a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) is kifejezte egyetértését a hermanosokkal.
Ebben a közhangulatban történhetett csak meg, hogy a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban – a KLIK jelöltjének visszalépése folytán – mégis posztján maradhat az intézményt huszonkét éve igazgató Lukács Lajos, aki mellett egyöntetűen kiálltak a szülők és a kollegák. Számos más intézmény, például a Budai Nagy Antal Gimnázium nem volt ilyen szerencsés. Lapunk információi szerint a KLIK „ejtőernyős” igazgatóinak iskoláiban különösen nem népszerű az, aki csatlakozik a tiltakozáshoz.
A közfelháborodás hatására az EMMI is lépéskényszerbe került. Az NPK-val, a Pedagógus Szakszervezettel és a KÖSZOE-vel folytatott múlt heti egyeztetés után Balog Zoltán miniszter sajtótájékoztatón jelentette be: felállítják a köznevelési kerekasztalt „a felsőoktatási kerekasztal mintájára, amelyen a köznevelés aktuális kérdéseit tekintik majd át”. Kiderült: az egyeztetés eredményeként „egyharmadára csökkenhetnek” a pedagógusok adminisztrációs terhei.
2016. 01. 29. (XX/04)
