„Komoly aggályaink vannak a javasolt megállapodás jogszerűségével, erkölcsösségével és hosszú távú hatásaival kapcsolatban, ezért arra kérjük a miniszterelnököt: tegye egyértelművé, hogy Magyarország nem támogatja az alkut, és hazánk tiszteletben tartva nemzetközi kötelezettségeit, nem vesz részt az emberi jogok durva megsértésében” – írta Jeney Orsolya, az Amnesty International igazgatója.
A megszólított uniós vezetők, köztük Orbán Viktor, lapzártánkig nem reagáltak az Amnesty International megkeresésére, amiben a nemzetközi emberi jogi szervezet azt kéri, utasítsák el az EU és Törökország között tervezett megállapodást.
A jogvédő szervezet szerint a megállapodás aláírása azt jelentené, hogy Európában felszámolják a menekültek nemzetközi védelmét, és uniós pénzből finanszíroznák, hogy a szabálytalanul érkezőket – bár máshogy, mint szabálytalanul, nem is érkezhetnek – visszafordítsák Törökországba, mondta a Heteknek Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország (AI) igazgatója.
Az AI szerint elfogadhatatlan, hogy az EU további pénzt biztosítana Törökországnak a menekültek „kezelésére”, miközben komoly aggályok merültek fel a török bánásmódot illetően: embertelenül bánnak velük, vannak, akik már öt éve török menekülttáborban várakoznak. „Ezeknek az embereknek a gyermekei nem tudnak iskolába járni, a táborokban élők nem férnek hozzá alapvető egészségügyi ellátáshoz. Törökország erőszakkal küld vissza menekülteket Szíriába, a területén tartózkodó menekültek közül pedig rengetegen élnek nyomorúságos körülmények között, miután semmiféle megfelelő lakhatási lehetőséget nem biztosítanak számukra” – sorolta érveit Jeney.
A megállapodás része az is, hogy a török hatóságok által az Égei-tengerből „kihalászott” minden menekülőért cserébe az EU legálisan befogadna egy szír menekültet. Emellett Törökországot biztonságos harmadik országnak minősítenék, ami azt jelenti, hogy az onnan érkezett menekülteket jogszerűen vissza lehetne irányítani Törökországba. „Ez a hozzáállás illegális és embertelen”, mondta Jeney. Az AI szerint azért embertelen, mert egy szír ember életének az árán tudna egy másik szír ember Törökországból Európába jutni, és azért törvénytelen, mert tömeges kitoloncoláshoz vezethet. A jogvédők szerint az is kérdéseket vet fel, hogy mi történne azokkal az afgánokkal és irakiakkal, akiknek szintén veszélyben van az élete, ám akikre nem vonatkozna a csere lehetősége.
A megállapodás értelmében húszezer menekültet telepítenének át az ötszázmilliós Európába. Az AI ennél mindenképpen magasabb számot szeretne: az ENSZ szerint a világ 60 millió menekültjének 8 százalékát kellene más országokba áttelepíteni, ebből Európába 214 ezer ember érkezne. „A legfontosabb célunk, hogy mindenki, aki magáról azt állítja, hogy menekült, hozzáférhessen a menedékkérelem lehetőségéhez. Ez nem jelenti azt, hogy minden menedékkérőt be kellene fogadni, azonban mindenkinek meg kell adni a jogot, hogy elbírálhassák a kérelmét” – mondta lapunknak az AI igazgatója, aki többször is hangsúlyozta, szervezetük emberi jogi kérdésként kezeli a problémát.
Az AI szerint nem igaz, hogy Európa képtelen megbirkózni a helyzettel. Úgy érvelnek, hogy miközben a kontinensre tavaly egymillió menedékkérő érkezett, a 80 milliós Törökországban közel 3 millió menekült várakozik táborokban. Jeney Orsolya szerint „elenyésző az a szám, amivel az EU-nak be kellene szállnia a menekültválság megoldásába, Európa csak a 4. helyen áll a kontinensek között a befogadandó emberek száma alapján”. Az optimális helyzet természetesen az lenne, ha senkinek nem kellene elhagynia az otthonát, amihez elsősorban a szíriai konfliktus megoldása adhatna alapot. Azonban a megoldás megszületéséig sem várható el, hogy a háború által fenyegetett érintett emberek ne mentsék az életüket.
Az AI szerint az EU–török megállapodás jogi értelemben is aggályos: ha aláírnák, az azt jelentené, hogy az EU megtagadná azt az uniós jogot, mely szerint menedéket keresni mindenkinek jogában áll. „Ehelyett Európa most megpróbálja kiszervezni a kérdést egy olyan országba, ahol nagyon komoly emberi jogi problémák vannak” – vélekedett Jeney.
Az AI szerint a 28 „nagyon fejlett országból álló” EU képes lenne megbirkózni a jelenlegi menekültválsággal, ezért a jogvédők elutasítják, hogy bizonyos tagállamok menekültellenes retorikával és kerítésépítéssel reagáltak, ahelyett, hogy összefogva megoldást találna. „Magyarország élenjár a menekültellenes érzelmek erősítésében”, miközben hazánkban tavaly összesen ötszáz ember kapott menekültstátuszt – mondta Jeney Orsolya.
Az AI nem azt kéri, hogy az Európai Unió egymaga oldja meg a válságot, de az elvárják, hogy az EU vegye komolyan kötelezettségét. „Ha a fejlett Európa semmibe veszi az emberi jogokat, hogyan várjuk el, hogy a világ fejletlenebb részein tiszteletben tartsák azokat” – érvelt a jogvédő.
Arra a felvetésre, hogy amennyiben az EU újabb migránsokat fogad be, az bátorítást és hívást jelent sokkal jelentősebb tömegek számára, akiket viszont már nem képes befogadni, Jeney Orsolya azt mondta: a felvetés szerinte azért hamis, mert Európa igenis képes nagy létszámú menekült befogadására, hiszen Németország egymaga több mint egymillió menedékkérőt fogadott be, miután több uniós tagállam is magára hagyta ebben a kérdésben.
„A genfi egyezményt az ENSZ tagállamai találtak ki és írták alá 1951-ben, ennek kellene most érvényt szerezni. A jogszabályok és törvények betartása nem opció, hanem kötelesség” – jelentette ki Jeney, ezért az AI a törvények betartását kéri az uniós vezetőktől.
Kérdésünkre, mi következik abból, hogy az európai polgárok körében is egyre többen utasítják el a parttalan bevándorlást, Jeney azt mondta: a jog érvényesítése nem függhet a többség akaratától. „Ha a menekültkérelemhez való jogot figyelmen kívül hagyhatják, mi a garancia, hogy legközelebb egy másik alapvető jogot negligálnak?”
Orbán Viktor március 15-ei beszédére utalva az AI igazgatója azt mondta: hazugság, hogy tízmilliók érkeznének Európába, az EU–Törökország-megállapodásról pedig kijelentette: a rossz és a rosszabb között lehet választani. „Ha elutasítják a megállapodást, az fenntartja a jelenlegi rossz helyzetet. Ha aláírják, az sokkal kártékonyabb lenne: a nyugat-balkáni útvonalnak a lezárása azt jelentené, hogy több ezer kiszolgáltatott ember reked a hidegben, bármilyen elképzelés nélkül arról, hogyan jutnak azonnal humanitárius segítséghez vagy nemzetközi védelemhez.”
Az Amnesty International ezért arra kéri az EU-tagországok vezetőit, köztük Orbán Viktort, kövessenek el mindent, hogy Törökországot ne nyilvánítsák biztonságos harmadik országnak, utasítsák el a menekültek „csereberélésére” vonatkozó javaslatot, és utasítsák el azt a javaslatot, hogy a menekültek és menedékkérők áttelepítésének az legyen a feltétele, hogy Törökország csökkenteni tudja vagy meg tudja akadályozni az irreguláris belépéseket az EU-ba.
2016. 03. 18. (XX/11)
