A négy érintett település, Algyő, Hódmezővásárhely, Maroslele és Makó polgármestere a korábban önállóan megtartott sajtótájékoztatók után ezúttal közös médiaeseményen kívánt nagyobb nyomatékot adni a nagyfai tábor bezárására irányuló erőfeszítéseinek. A jelentős médiaérdeklődésnek örvendő eseményre mind a négy településvezető a képviselőtestületek felhatalmazásával érkezett, így nem volt akadálya annak, hogy a sajtó képviselőinek jelenlétében kézjegyükkel lássák el a miniszterelnöknek és a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, egyben a térség országgyűlési képviselőjének, Lázár Jánosnak címzett közös nyilatkozatukat és kérelmüket.
Ebben „jelentős közbiztonsági kockázat elkerülése érdekében” kérték a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) által üzemeltetett nagyfai ideiglenes befogadóállomás haladéktalan megszüntetését, továbbá kérték azt is, hogy „a magyar–román határon kerüljön ideiglenes határzár kialakításra, amennyiben a bevándorlók számának növekedése indokolttá teszi”. A polgármesterek egyetértettek abban, hogy a kérelem „indokolt” és „időszerű”, a nagyfai befogadó-állomáson elhelyezett külföldi állampolgárok jelenléte és viselkedése veszélyezteti településeik közbiztonságát, a lakosok személyes biztonságát. Konkrét inzultusokról csak az algyői és a hódmezővásárhelyi polgármester tett említést (mint arról korábban már beszámoltunk, Algyőn két esetben került sor nők elleni inzultusra, Hódmezővásárhelyen pedig a fiatalkorú menekültek utcai viselkedését kifogásolták a helybéliek), de mindegyikük megerősítette, hogy fokozottabb rendőri jelenlétre van szükség (ez lakossági igény) településeiken. A hódmezővásárhelyi polgármester, Almási István külön kitért arra, hogy félti és nem szeretné feladni az egyébként az ország második legbiztonságosabb megyei jogú városának számító Hódmezővásárhely nyugalmát.
A polgármesterek beszéltek arról is, hogy a képviselőtestületek határozatban utasítják el a kötelező kvótarendszert, továbbá a város közigazgatási területén közösségi szállás, őrzött szállás, befogadóállomás, illetve egyéb idegenrendészeti szállás a közgyűlési döntés értelmében nem alakítható ki. Egyúttal tárgyalásokat kezdeményeztek a Szeged-Csanádi Püspökséggel a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által működtetett gyermekotthonban elhelyezett, kísérő nélküli kiskorú menekültek áthelyezéséről.
A polgármesterek kifejezték, hogy a hadsereg építő és rendfenntartó alakulatainak elhelyezésében és kiszolgálásában viszont örömmel nyújtanak majd segítséget az önkormányzatok, különösen Hódmezővásárhelyen és Makón, amint az időszerűvé válik. Ez egybecseng Lázár János múlt hét pénteki, a hódmezővásárhelyi közgyűlési szavazás utáni sajtótájékoztatóján elhangzottakkal, miszerint a kormány döntött a városi laktanya megerősítéséről, ahová újabb erőket vezényelnek. Mint mondta, a bevándorlási nyomás állandósulására akár tízéves távon is fel kell készülni, ezért a honvédelmi tárca tervet készít a laktanya fejlesztésére. A nyomvonal kijelölésén túl egyelőre nem folynak munkálatok a magyar–román határszakaszon, szükség esetén azonban itt is készen állnak a kerítésépítés azonnali megkezdésére. Elképzelhető, hogy hamarosan szükség is lesz erre. A nyugat-balkáni útvonal lezárása, a korábbinál jóval határozottabb macedón, szerb, horvát és szlovén határőrizeti intézkedések életbe lépése miatt, egyes hírek szerint, az embercsempészek a bolgár–román–magyar útvonalat fogják előnyben részesíteni.
Az algyői sajtótájékoztatón ismételten elhangzott, hogy a települések összefogásában, együttes fellépésében komoly szerep jutott Lázár Jánosnak, aki a két héttel ezelőtti hódmezővásárhelyi lakossági fórumon fogalmazta meg először, hogy fogjon össze a négy település a tábor bezárásának ügyében. Erre volt válasz előbb a múlt heti – akkor még önállóan megvalósuló – első algyői sajtótájékoztató, és ennek a meghirdetett programnak volt része a mostani közös sajtótájékoztató is. Az időpont, az esemény keddi napra történt időzítése sem a véletlen műve: amint arra Lázár a múlt pénteki hódmezővásárhelyi testületi ülésen ígéretet tett, a kormány már e hét szerdai ülésén tárgyalni fogja a déli határ mentén található befogadóállomások bezárásának ügyét. A miniszter ekkor úgy fogalmazott, nincs szó arról, hogy a kormány nagy, állandó menekülttáborokat létesítsen, ha azonban bevándorlókat kell ideiglenesen elhelyezni, az nem a déli határ közelében történik majd – ez az algyői tábor bezárására is vonatkoztatható kijelentés akkor több mint reménykeltő volt a Szeged környéki önkormányzatok részére.
Az algyőiek reménységét erősítheti az a napokban megjelent hír is, hogy a kormány a helyiek megkérdezése nélkül döntött arról, hogy két, az osztrák határ mentén fekvő településen alakítanak ki a migránsoknak sátortáborokat. Körmenden a múlt héten megkezdték az építkezést, oda a tervek szerint 300-500 illegális bevándorló kerülhet majd, Szentgotthárdon pedig 300 embert helyeznének el, ott azonban még el sem kezdődött az építkezés, mivel a kiszemelt területet belvíz borítja.
A migrációügyi önkormányzati mozgolódás már messze nem korlátozódik a déli határszakaszra. Kocsis Máté józsefvárosi polgármester néhány nappal ezelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a korábbinál nagyobb aktivitásra lehet számítani a települési önkormányzatok részéről is migrációs ügyben. Mint mondta, eddig csaknem 900 önkormányzat nyilatkozott úgy, hogy – támogatva a magyar kormány migránspolitikáját – elutasítja a kvótarendszert. Kocsis arról is beszélt, hogy terveik szerint konferenciára hívják meg ezeket az önkormányzatokat, akiket sajtótájékoztatóján arra buzdított, tárják a lakosság elé, mennyi pénzt fordítottak eddig a migrációs válság kezelésére. Ez a józsefvárosi polgármester kerületében tavaly elérte a 100 millió forintot.
2016. 03. 11. (XX/10)
