150 ezer diák és szülő vett részt azon a február 29-ei országos akción, amelyen a gyerekek egy részét felmenőik otthon tartották, hogy így tiltakozzanak a közoktatás állapota – a tanulók és pedagógusok túlterheltsége, valamint az állami fenntartás csődje – miatt. Ezután több tankerület jogellenes módon névsort kért az iskoláktól a hiányzó diákokról, s az igazgatók legfeljebb a hiányzók létszámát adták meg. Többek között ez derült ki a március 15-ei pedagógustüntetésen felszólaló szülő, valamint Sándor Mária ápolónő szavaiból – a demonstrációt a tanítás szabadságáért hirdette meg a Tanítanék Mozgalom. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője beszédében a fokozódó szegregáció ellen, a leginkább kirekesztettek nevében emelte fel a hangját.
A március 15-ei nagygyűlésen ha lehet, még cudarabb idő volt, és még többen voltak, mint az egy hónappal korábbi megatüntetésen, melyet akkor a Pedagógus Szakszervezet hirdetett meg. Most a több tízezres, esernyős tömeg megtöltötte a Kossuth teret és a környező utcák egy részét is. Az eseményen a kezdeményezést érzékelhetően a pedagógus mozgalmárok vették a kezükbe, a szakszervezetek háttérbe húzódtak.
Korábban az volt a felállás, hogy mivel a kormánynak csak a szakszervezetekkel van tárgyalási kötelezettsége, az országossá terebélyesedett tiltakozó mozgalom kezdetben beállt a két nagy szakszervezet mögé, de azóta – Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója nyilatkozata szerint – megfordult a helyzet. „Ebben nyilvánvalóan közrejátszik, hogy a szakszervezetek sztrájkbizottsági tárgyalásai hosszú évek óta eredménytelenek, a kormány csak packázik velük, a módosított sztrájktörvénnyel pedig ellehetetlenítette a sztrájkot. Az van, amit Pukli István a tüntetésen is elmondott: a törvények a kormányt védik, az állampolgárokat pedig akadályozzák a demokratikus jogaik gyakorlásában, amibe bizony az is beletartozik, hogy ez ellen különféle módon tiltakoznak” – mondta el lapunknak Ercse Krisztina, a Tanítanék Mozgalom koordinátora.
2016. 03. 18. (XX/11)
