Jelenleg a hivatalos adatok szerint 259 904 regisztrált külhoni választó van, ami ennek felével, vagyis 129 905 szavazattal emeli meg az érvényességi küszöböt – számol a választási matematika. Persze ez semmit nem számít, hogyha az állandó lakcímmel rendelkező választókhoz hasonló arányban mennek el szavazni a regisztrált külhoni szavazók. Azonban szoros eredmény esetén, ami most, hogy nem az igenek és a nemek aránya, hanem az érvényesség a fő kérdés, elsősorban azt jelenti, hogy ha 50 százalék körüli a részvétel, akkor döntő lehet a külhoni részvételi arány, különösen a legtöbb regisztrált szavazót adó Erdélyben. Elképzelhető, hogy a kormánypárttal jobban szimpatizáló határon túli szavazók kisebb arányban fogják bojkottálni a népszavazást, de akár az is, hogy a kisebb érintettség és a technikai nehézségek miatt kevesebben mennek el voksolni a regisztrált választók. Ezzel együtt valószínűsíthető, hogy aki regisztrálta magát a referendum előtt, az elmegy szavazni, ami akár döntő mértékben is befolyásolhatja a referendum érvényességét – mondta a Heteknek Nagy Árpád kolozsvári politológus. Nagy szerint a magyar kormány úgy érzi, hogy ezen a referendumon komoly esély van arra, hogy a határon túl élő állampolgárok úgymond meghálálják a 2010-ben megnyílt lehetőséget a magyar állampolgárrá válásra. Ráadásul a helyi magyarságot tömörítő szervezetek álláspontja egyértelmű. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Heteknek kifejtette: pártja kezdetektől fogva elutasította a kötelező kvóták alkalmazását a migráció kérdésében. Álláspontjukat a nyilvánosság előtt számtalanszor hangoztatták, EP-képviselőik ennek értelmében szavaztak – tette hozzá a Hetek érdeklődésére a főtitkár. A kötelező kvótás rendszert szerinte nem lehet megvalósítani, legalább két okból. Egyrészt kérdés, hogy mi alapján választják ki, hogy ki megy Romániába és ki Svédországba, vagy akár Magyarországra. Kovács emiatt attól tart, hogy a menedékkérők közül a felsőfokú végzettségűek nyugatra, a szakképzetlenek keletre jutnak majd. Kérdés továbbá, hogy miután Románia átveszi a kiszabott kvóta szerint neki jutó menedékkérőket, milyen eszköz áll rendelkezésére, amivel meg tudja akadályozni, hogy másnap ne utazzanak el területéről azok, akiket befogadott.
A szövetség e kérdések miatt is a részvételre buzdít, de Kovács szerint más okuk is van rá: az RMDSZ főtitkára emlékeztetett rá, hogy 1989-ben emberek haltak meg azért, hogy rendelkezzenek a döntés jogával. Ebben az esetben is arra biztatjuk a Romániában élő magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a referendumon – mondta az RMDSZ főtitkára lapunknak.
A Tőkés László fideszes EP-képviselő által alapított EMNP csatlakozott a magyar kormánypártokhoz, sőt a népszavazás támogatásáról szóló közleményében élesen bírálta a magyar baloldal pártjait.
A párt szerint a magyar nemzetet egy újabb hazug kampánnyal próbálják megosztani, amikor azt mondják, hogy a határon túliaknak több joguk van az anyaországiakhoz képest. Az EMNP kritikájának alapja, hogy a baloldal – kivált az MSZP – erősen bírálta a kormányt, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nem szavazhatnak levélben, míg a határon túli magyarok igen. A politológus szerint a Néppárt mozgástere nagyon beszűkült, és a mostani referendumon elért mozgósítási eredmény határozza meg a párt jövőjét, hiszen a magyar kormány és az RMDSZ viszonya folyamatosan javul, ami egyre szűkíti a volt püspök politikai mozgásterét. Ferenczi Zsolt politológus szerint nem az EMNP sorsa, sokkal inkább a választási hajlandóság a kérdés, mert ez a határon túli választók körében alacsony. Ráadásul – a vajdasági településekkel ellentétben – a balkáni migrációs útvonalról kieső Csíkszeredában vagy Székelyudvarhelyen élő honfitársaink még csak nem is találkoznak migránsokkal, nemhogy munkahelyüket vagy kultúrájukat kellene félteniük tőlük.
2016. 09. 02. (XX/35)
