A Heti Válasz és a Népszabadság szerint is fideszes választókerületi elnökök és polgármesterek jövője múlhat a vasárnapi eredményeken. A kormánypárt kampánya értesüléseink szerint vidéken lényegesen jobban áll, mint Budapesten. A fővárosban teljes fordulatszámon pörög a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „hülye kérdésre, hülye választ” kampánya, ami hatékonyan relativizálja az október 2-ai népszavazás tétjét, különösen a fiatalok körében. A villanyszekrénytől házkapukon át az ivókutakig folyó gerillaplakátozás kiegészülve 800 utcai hirdetéssel, az ellenzék talán egyetlen működőképes megnyilvánulása a kampányidőszakban. Hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt miért vette ennyire komolyan ezt a kampányt, az még rejtély, de tény, hogy ügyes politikai húzásnak bizonyult, mert a viccpárt a Facebook-követők száma alapján mostanra népszerűbb lett, mint a teljes baloldal.
A kormánypárt voltaképpen önmagának tette nehézzé a pályát, hiszen 1997 és 2013 között nem volt kritérium, hogy az összes választópolgár fele – több mint négymillió szavazó – járuljon az urnákhoz. „Saját magunknak tettünk be” – fogalmazott fideszes forrásunk. Megjegyezte, hogy vidéken hatalmas erővel folyik a mozgósítás (standok, fórum stb.) és a felső vezetés is egyértelműen érvényes szavazást vár el a kampánygépezettől.
Lássuk, mi kell az érvényességhez. Fidesz „saját” tábora 2014-ben nagyságrendileg kétmillió embert tett ki (2 millió 142 ezren támogatták a Fidesz–KDNP-t listán), a szintén a „nem” mellett kampányoló Jobbikra akkor kereken egymillióan szavaztak. Ha a 2014-es jobboldali tábort hiánytalanul el tudja vinni a Fidesz, akkor több mint 3 millió „nem” szavazat lesz vasárnap. Nagyjából ez lenne a 2008-as „szociális népszavazáshoz” hasonló sikernek tekinthető a kormánypárt szempontjából: ekkor valamivel több mint 3,3 millióan adtak a Fidesz által preferált „igen” választ a népszavazás három kérdésére (a részvétel 50,5 százalékos volt, de a szavazás ekkor még alacsonyabb részvétel mellett is érvényes lett volna). Ezzel el is fogyott a klasszikus jobboldal tábora, tehát ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a 2014-es Fidesz- és Jobbik-táboron túl nagyjából még egymillió embernek el kellene mennie vasárnap és érvényesen szavaznia, köztük olyanoknak is, akik a korrupció, az oktatáspolitika és más ügyek miatt elégedetlenek a Fidesszel, ám migrációügyben hasonló álláspontra helyezkednek, mint a kormánypárt.
Mivel a „nem”-ek aránya nyilván elsöprő lesz (Tölgyessy Péter az InfoRádiónak nyilatkozva nem tartotta kizártnak a 97 százalékos nem-győzelmet sem), a vasárnap tétje az érvényesség. Ebben a tekintetben paradox módon még az a néhány százezer igen szavazat is a Fideszt erősíti, ami a bojkottfelhívást figyelmen kívül hagyó liberális szimpatizánsoktól érkezik.
Augusztusban a Závecz Research az Index megbízásából 55 százalékos biztos részvételi hajlandóságot mért, de alig egy hónap alatt ez a Republikon Intézetnél 48 százalékra esett vissza, a Medián e héten viszont 42 százalékot mért. A helyzetet bonyolítja a Publicus Intézet felmérése, ami szeptember 19-én jött ki, és 54 százalékos részvételt prognosztizált. Mindegyik közvélemény-kutató jelezte, hogy a részvételi szándék a legnehezebben mérhető adat, és általában többen jelzik részvételüket annál, mint akik végül el is mennek. Kérdés azonban, hogy a telefonos felmérés mennyire jelzi a mélyszegénységben élő, a kormány által kifejezetten hangsúlyosan megszólított, jelentős részben roma honfitársaink részvételi szándékát; ha ők nagy számban elmennek szavazni, az akár döntő is lehet az érvényesség szempontjából.
A Publicus említett mérése szerint a népszavazást a megkérdezettek 48 százaléka feleslegesnek gondolja, és 60 százalékuk úgy tartja, hogy enélkül is meg lehetne akadályozni a kényszerbetelepítést. Ugyanakkor tíz megkérdezettből kilencen úgy gondolják, hogy túl sok menekült érkezik Európába. Kérdés, hogy vasárnap a kampánnyal kapcsolatos fenntartások vagy a kvótával szembeni ellenkezés lesz-e erősebb.
2016. 09. 30. (XX/39)
