Az Egyesült Államok és az Európai Unió közösen a Föld gazdasági teljesítményének 60 százalékát adja, a világ termékeinek 33 százalékát, szolgáltatásainak 40 százalékát állítja elő az IMF idei jelentése szerint. A transzatlanti kereskedelem korlátainak feloldása egy olyan gazdasági szuperhatalmat hozna létre, ami évtizedekre biztosítaná a Nyugat erőfölényét a feltörekvő keleti konkurenciával, különösen Kínával szemben. Bár az új amerikai elnök beiktatásáig a tárgyalások szünetelnek, Donald Trump ugyanis szenvedélyesen ellenzi a TTIP-t, addig is tető alá hozták a Kanadával megkötött hasonló egyezményt. A kanadai gazdaság mérete csupán tizede az amerikaiénak, így a brüsszeli kommunikáció szerint a CETA ratifikálása jóval kisebb konfliktussal jár, mint amit a TTIP ratifikálásától várnak.
Az egyezmények európai politikusok által várt előnyei: a gazdasági növekedés felpörgése mindkét oldalon, új munkahelyek születése, kanadai befektetők, csökkenő árak és egy új piac az európai vállalatok számára. (A TTIP-től 120, míg a CETA-tól 30 milliárd dolláros éves GDP-növekedést vár az Európai Bizottság.) A bizottsági propaganda szerint minden európai család éves jövedelme átlagosan 550 euróval (aktuális árfolyamon 140 ezer forint) növekedne, ha aláírásra kerülnek a szerződések, vagyis minden tagállam ratifikálja azt. (A CETA-t Hollandia és Románia, a TTIP-t pedig aktuális formájában Németország és Franciaország blokkolja.)
A kritikusok szerint ugyanakkor az európai nemzetgazdaságok joggal tarthatnak attól, hogy az amerikai vállalatok több iparágban letarolják majd a kisebb kontinentális cégeket. Az első független tanulmányt az amerikai Tufts Egyetem készítette, ami a TTIP miatt 600 000, míg a CETA miatt 200 000 munkahely megszűnését prognosztizálja. Magyarországon az olcsó munkaerő miatt rövid távon jó eséllyel a befektetések növekedését, munkahelyek létrejöttét hozza magával a szabadkereskedelem, azonban hosszú távon az ország magas gazdasági kiszolgáltatottsága tovább nő, ami miatt még évtizedekig Németország és az Egyesült Államok „összeszerelő üzeme” maradhatunk.
Az unióban a piacvédelmi korlátot jelenleg nem a vámpolitika – mivel az eddig sem volt magas az Egyesült Államok és Európa között – hanem az úgynevezett nem vámjellegű szabályozások jelentik. Ezek azok a környezetvédelmi, egészségügyi, fogyasztóvédelmi vagy élelmiszer-biztonsági szabályok, amiknek meg kell felelniük egyes termékeknek ahhoz, hogy aztán a polcokra kerülhessenek. Különösen igaz ez az élelmiszeriparra, ahol a Greenpeace által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az úgynevezett GMO és GM, vagyis génkezelt hústermékek és növények mögött álló lobbiérdekek szeretnék eltörölni az európai piacokon ezeket tiltó fogyasztóvédelmi korlátozást.
A magyar mezőgazdaságot és az ország szuverenitását féltő KDNP- és Fidesz-frakció júniusban egységesen csatlakozott ahhoz az országgyűlési határozathoz, ami kötelezte a kormányt, hogy „ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz”. Ezért a Magyar Nemzet szerint „hidegzuhanyként” érte őket a tény, hogy Orbán a parlamenten átlépve közölte Brüsszellel, hogy támogatni fogják a CETA ratifikációját.
A jövő héten aláírni kívánt CETA várhatóan mégis csúszni fog, mert lapzártánkkor Románia bejelentette, hogy amíg Kanada nem oldja föl a vízumkényszert, addig nem kívánják aláírni a szabadkereskedelmi egyezményt.
2016. 10. 21. (XX/42)
