A komor hangulatot csak fokozhatta, hogy a Népszabadság és a 444.hu információ szerint Orbánt is csak késve tájékoztatták, hogy változtatni kell a kampánystratégián, mert a korábbi magabiztos ígérgetésekkel szemben nem lesz meg az érvényességhez szükséges négymillió szavazó. Annyi biztos: Orbán szeptember 22-én még arról beszélt az Origónak adott interjújában, hogy a következmények szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a népszavazás érvényes lesz-e vagy nem – a miniszterelnök csak az utolsó pillanatokban kezdte el relativizálni az érvényesség jelentőségét.
A kampány során a Heti Válasz és a Népszabadság is írt arról, hogy a miniszterelnök minden egyes fideszes polgármestert és egyéni képviselőt felelőssé tesz azért, hogy mekkora lesz a részvétel az adott választókerületben. Ha ez igaz, akkor nem lennénk a kelet-magyarországi fideszes erős emberek helyében, mivel ott volt a legszembetűnőbb az érdektelenség a szavazással szemben. Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar alig tudta hozni a (Budapest által ugyancsak lefelé húzott) országos átlagot annak ellenére, hogy mindkét megyében jó eredményt ért el a Fidesz a 2014-es országgyűlési választáson. Debrecenben, amelynek polgármestere és erős embere 1998 és 2010 között Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakciójának mai vezetője volt, alig 65 ezren szavaztak nemmel, miközben két éve a Fidesz és a Jobbik összesen 90 ezer szavazatot kapott. Szintén bajban lehet a Mengyi Roland körüli botrányoktól amúgy is megviselt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fidesz is, hiszen megyéjük a legalacsonyabb részvételt hozta össze Budapest után.
A migrációs válság által leginkább érintett magyar–szerb határszakaszhoz közeli, és így a migráció által leginkább érintett megyék, Bács-Kiskun és Csongrád mindössze 44 és 42 százalékot dobott ki, amiből akár arra is következtethetünk, hogy nem a kvótakérdéssel kapcsolatos álláspontjuk, hanem a kormánykritika tartotta otthon a választókat. Például Kiskunhalason, ahol befogadóállomás is üzemel, vagyis a migráció árnyoldalairól közvetlen tapasztalatokkal bírnak a helyiek, ott sem volt képes a helyi Fidesz 45 százalékánál több lakost rávenni a részvételre. Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves és Békés megye szintén közönyös volt az óriásplakátok üzeneteire, és hozták az 40 és 44 százalék körüli részvételi átlagot. Az ország mélyszegénységgel, munkanélküliséggel küzdő középső és keleti régióiban élők a jelek szerint fásultan fogadták a kormányzati kampány üzeneteit. Hogy a részvételi adatokban mennyire játszott szerepet a Fidesz helyi erős embereinek passzivitása, akik két éve minden követ megmozgattak a győzelemért, míg most csupán rábízták a Rogán–Habony kampányra a munkát, mondván a hirdetések majd csak beterelik a népeket a szavazófülkébe.
A Fidesz erős emberei közül nyugodtan várhatja az értékelést Hódmezővásárhely és Makó képviselője, Lázár János, akinek választókerületében a részvétel minden településen meghaladta az 50 százalékot. Ez a tény – különösen a Lázár párton belüli riválisának tartott Rogán Antal rendkívül kínos hétvégi helikopteres kirándulásának fényében – felértékelheti Lázár szerepét a Fideszben. Ráadásul az országos kormányzati kampány első számú felelőseként Rogánnak számot kell adnia arról, miért lett a várakozásokkal szemben végül mégis érvénytelen a referendum.
Bár Orbán Viktor szerint a győzelem azt jelenti, hogy Brüsszel nem vonhat el döntési jogköröket Budapesttől migránsügyben, mégis az egész országban a budapestieket érdekelte a legkevésbé a kvótanépszavazás. A 35 százalékos fővárosi részvétel még úgy is elgondolkodtató, ha figyelembe vesszük, hogy az ellenkampány, különösen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt érvénytelen szavazásra buzdító üzenetei itt voltak a legerősebbek, és itt érvényesült legjobban az online médiumok jelentős részének nyíltan referendumellenes állásfoglalása.
A 2014-es országgyűlési választáson például kétszer annyi budapesti vett részt, mint a mostani referendumon – teljesen világos, hogy messze nem csak a baloldali szavazók maradtak most vasárnap távol. A belső kerületekben különösen rosszul alakult a részvétel a Fidesz szempontjából, Kocsis Máté kerületében, Józsefvárosban például a választók alig 28 százaléka vett részt a szavazáson. Az már inkább a baloldali pártoknak figyelmeztető jel, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kampánya a fővárosban több mint 12 százaléknyi érvénytelen szavazatot hozott össze.
A legtöbben a három északnyugat-dunántúli megyében, Győr-Moson-Sopronban, Zalában és Vasban vettek részt a népszavazáson. Nyilván érdemes elemezni, hogy mekkora szerepet játszott ebben a három megye lakóinak viszonylag jó gazdasági helyzete (és a kormány iránti, ebből következő bizalma), és mekkorát az, hogy a Vas és a Győr-Moson-Sopron megyei választóknak közvetlenebb tapasztalatai vannak a migrációs krízis ausztriai lecsapódásáról.
2016. 10. 07. (XX/40)
