Halálos lövés ért egy 46 éves rendőrt szerda reggel, amikor társával házkutatásra érkezett a Győr-Sopron megyei Bőnyön élő Győrkös Istvánhoz. A rendőrök illegálisan tartott fegyvereket kerestek a férfinél. A rendőrségi beszámoló szerint Győrkös még azelőtt kilőtt egy sorozatot a házból gépkarabélyával, hogy a rendőrök bekopogtak volna. Az áldozatot a fején érte a halálos lövés.
Győrkös István a hungarista félkatonai szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója és vezetője, Szálasi Ferenc utódjaként tekint magára. Bukása előtt Szálasi, a nyilaskeresztes párt vezetője Henney Árpádra ruházta át tisztségét. Henney 1980-ban a Németországban élő Tatár Imrét bízta meg a nyilas emigráció irányításával. Tatár 1990 után Győrköst nevezte ki utódjául. Amint arról Tóth Tibor történésszel készült interjúnkban írtunk (Szálasi nyomdokain. Hetek, 2003. január 10.), Győrkös István kísérletet tett a magyarországi szélsőjobboldali szervezetek egységesítésére hungarista vezetéssel. Így sodródott mellé kezdetben Szabó Albert és Ekrem Kemál György, később különféle szkinhed szervezetek. Győrkös és emberei azonban nem neonácik, nem szkinhedek, hanem nyilasok, olyannyira, hogy Győrkös Szálasi vérvonalához sorolja önmagát.
A most 76 éves férfi 1989-ben alapította meg a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok (MNA) nevű szervezetet, melyek nevét 1992-ben Magyar Nemzeti Arcvonalra módosították, ám az MNA rövidítés a mai napig megmaradt. Győrkös saját bőnyi birtokán biztosít területet fiatalok katonai képzésére. Az évente megrendezett többnapos táborok mellett rendszeresen sort kerítenek túrákra és edzésekre is. Toborzóvideójukban az áll, hogy cigány, zsidó és meleg nem lehet a szervezet tagja. A kemény szellemi és fizikai kiképzésben részt vevő fiatalok az 1944. október 15-ei nyilas puccsot tekintik az utolsó legális hatalomátvételnek, a Szálasi eltávolítását követő időszakból egyetlen hazai kormányt sem ismernek el.
2016. 10. 28. (XX/43)
