Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok esetében 2026-ig tart. Sulyok elnökké választásával egy időben négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében 1 voks érvénytelen volt. Az új bírókat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk tizenkét évre szól. Ezzel újra teljes létszámú, tizenöt tagú az Ab.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján kijelentette: törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás. Az MSZP szerint viszont a folyamat törvénysértő volt, mert a jelölőbizottság tagjainak száma – a szocialista delegált lemondása után – nem érte el a törvényileg előírt minimumot. Tóth Bertalan frakcióvezető azt hangoztatta: illegitim Ab jön létre, amelynek későbbi döntései megkérdőjelezhetőek lesznek. Kósa Lajos erre úgy reagált: a jelölőbizottságról szóló országgyűlési határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt a testületben, a bizottság munkája még teljesen szabályszerű.
A fideszes frakcióvezető szerint az egész „hajcihő” csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek. Az MSZP-sek egyetlen olyan alkotmánybíró-jelöltet sem voltak hajlandóak megnevezni, akit támogatnának; a Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni – jegyezte meg.
2016. 11. 25. (XX/47)
