2015-ben számos országban romlott a diákok teljesítménye a 2012-es PISA-felméréshez képest, de a visszaesés mértéke Magyarországon kirívó mértékű. A legdrámaibb változás a szövegértés terén tapasztalható: e téren a diákok 28 százaléka gyengén teljesített. Jelentősen romlottak a mutatók a természettudományi és némelyest a matematikai kompetenciák esetében is. Többek között ez olvasható ki a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés legfrissebb, 2015-ös adataiból. A PISA-mérést 2000 óta végzik el az OECD-országokban és partnerországokban. A három-évente zajló vizsgálat során a szövegértést, valamint az alkalmazott matematikai és természettudományi műveltséget vizsgálják a 15 éves diákok körében. Arra kíváncsiak, hogy az iskolai tudást mennyire tudják a gyerekek hétköznapi helyzetekben alkalmazni. Idén új terület volt a „kollaboratív problémamegoldás”, de ennek eredményei még nem ismertek.
A magyar diákok PISA-teljesítményében 2009-ben volt egy pozitív kiugrás, amit a 2012-es méréskor visszaesés követett. Majd a romlás 2015-ben folytatódott, s hosszú távon az eredményeink egyre távolabb kerültek az OECD-átlagtól. Magyarország fokról fokra az OECD-rangsor utolsó negyedébe csúszott le, most a szlovákokhoz hasonlít leginkább a helyzetünk a régióban. Az Oktatási Hivatal konferenciáján Ostorics László mérési osztályvezető többek között elmondta: a magyar diákok természettudományi eredménye 2006-ban 504 pont volt, amivel akkor még a nemzetközi rangsor második negyedében voltak – ez 2015-re 477 pontra csökkent. A hozzánk hasonló eredményű országok egyikében sem volt ilyen zuhanás.
Legutóbb a három vizsgált területen 472 és 477 pontos eredményeink születtek, míg az OECD-átlagok 490 és 493 pontok voltak. S míg az OECD-átlagok 1-1 pontot csökkentek 2012-höz képest, addig a magyaroknál szövegértésben 12, természettudományi téren 9 és matematikai kompetenciában 4 pontos visszaesés volt három év alatt.
2016. 12. 09. (XX/49)
