2010-ben a középfokú felvételizők 13 százaléka jelentkezett hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, míg 2017-re az arányuk 22 százalékra nőtt. Az Oktatási Hivatal által közzétett adatsorból az is látható, hogy különösen 2013-tól, az új köznevelés rendszer felállítása után nőtt meg az érdeklődés az elitképző intézményeknek számító iskolatípusok iránt. A növekvő tendencia nem indokolható demográfiai okokkal, tekintve, hogy az évfolyamok összlétszáma csökken.
„A szabad iskolaválasztás demokratikus jog ugyan, de a nemzetközi egyezményekben azt jelenti, hogy az állam a polgárai számára lehetővé teszi, hogy ha nem tetszik nekik a kötelező állami oktatás, akkor szabadon választhatnak egyházi, katonai vagy magánoktatási rendszerből maguknak intézményt. Magyarországon ezt félreértelmezik, itt a szabad iskolaválasztás konkrét iskolaépületet és tanító nénit szokott jelenteni. Meggyőződésem, hogy a magyar oktatás számos problémája erre a helyzetre vezethető vissza” – mondta el a minap Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman a Karátson Gábor Kör által szervezett nagyszabású konferencián. Aáry megjegyezte: a szülőtársadalomban komoly lakcímkártya-mizéria folyik azért, hogy a gyerek bejuthasson abba az iskolába, ahonnan egyenes útja van az egyetemre, azaz egész korán kiszelektálódik az elit.
Szakemberek szerint a jó minőségű oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés egy olyan alapprobléma, amiből gyakorlatilag az oktatási rendszer összes többi problémája levezethető. A tanulók teljesítményében a szakértők sokáig a társadalmi környezetet tartották kulcsfontosságúnak, majd a pedagógus szerepe került előtérbe. Manapság viszont egyre inkább felismerik azt, hogy a szervezeti kultúrától, ha úgy tetszik, az adott intézmény ethoszától függ mind a diákok, mind a tanárok teljesítménye, erre hívta fel a figyelmet a konferencián Nahalka István oktatáskutató. Ezért az értékelésnek, minőségellenőrzésnek nem a pedagógusokra, hanem az intézményekre kellene irányulnia, mivel a pedagógus teljesítménye elválaszthatatlan az adott intézménytől.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2017. 03.03. (XXI/09)
