A kormány támogatni fogja a plusz egy év, azaz a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését, de pontosan be kell mutatni, hogy az az elvárt célokat hogyan szolgálja, és lesz-e megtérülése – közölte Palkovics László a Köznevelési Kerekasztal (KK) múlt heti ülése után. Hozzátette: a plusz egy év az óvoda és az iskola közé épülhetne be, felette az iskolarendszer nem alakulna át.
Az elképzelések még nem kiforrottak. A plusz évfolyam az alapkészségek fejlesztését végezné, az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át. Feltehetően megszűnne a rugalmas iskolakezdés lehetősége (évhalasztók és évvesztesek), a plusz év az iskolához kapcsolódna, s a differenciált fejlesztést olyan pedagógusok végeznék, akiket erre képzések keretében felkészítenének. A kilenc évfolyamos iskola és az új NAT bevezetésének céldátuma 2019, de ezt is alaposan át kell tekinteni – mondta Palkovics.
Mint az köztudott, lassan egy éve zárt ajtók mögött folyik a NAT – ötévente kötelezően előírt – felülvizsgálata, aminek 2018-ban kellene befejeződnie. Csépe Valéria pszichológus, a tartalmi szabályozás átalakításáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón bejelentette: a Köznevelési Kerekasztal ülésén bemutatta az új NAT koncepcióját, amelynek a héten megkezdődik a szakmai egyeztetése.
„Radikálisan új szemléletű Nemzeti alaptantervet szeretnénk, melynek középpontjában a gyermek, a tanuló állna, és a tartalma igazodna a megváltozott környezethez” – jelentette be Csépe Valéria. Általunk megkérdezett szakemberek szerint ez lényegében az eddigi NAT teljes kudarcának a beismerését jelenti. Csépe maga is elismerte, hogy a most hatályos NAT rendszerében komoly hiányosságok vannak. Szerinte nem elsősorban tantárgyakban, hanem műveltségterületekben kell gondolkodni, amelyek az ismeret, a tudás és a készségek köré szerveződnek. Meg kell találni az ismeret és készség helyes arányát, ami Csépe szerint nem feltétlenül a tananyag csökkentését, hanem az átstrukturálását jelenti.
Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője közleményben tudatta: széles szakmai körben egyetértés van abban, hogy a tartalomszabályozást egészen új alapokra kellene helyezni. Ennek legfontosabb eleme a koncepció,
de félő, hogy csak a kész tervezetet lehet majd véleményezniük, és legfeljebb egyes részletkérdésekben lehet változtatást elérni. Hiányolják, hogy a koncepció kidolgozása előtt elmaradt a vita az alapkérdésekről, így a tartalomszabályozás általános koncepciójáról, a kerettantervek szükségességéről, a tananyag meghatározottságáról, a NAT-tal érintettek köréről, az iskolaszerkezetről stb.
A nyilatkozatok alapján az iskolaelőkészítő év ötlete az új NAT koncepciójával sincs összehangolva, ami Radó Péter oktatáskutató szerint képtelen helyzet.
Kormányoldalról egyébként évek óta fel-felröppen a kilenc évfolyamos iskola ötlete, s minduntalan elhangzik a bírálatokban: a plusz egy tanév bevezetése önmagában nem sokat jelent az oktatás minősége szempontjából, ha nem illeszkedik egy átfogó, haladó reformba. Radó Péter szerint a kormány sorban hozza az előkészítetlen és egymással összehangolatlan, ámde rendszerszintű intézkedéseket, amelyek rendre kudarcba fulladnak, ilyen volt a Klik felállítása vagy a szakképzés idei átalakítása, és szerinte ilyen lesz a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése is.
Tény, hogy az oktatási reformokat mindenhol az egységesen magas szintű alapfokú oktatás megteremtésével kezdték, így több országban, például Lengyelországban is kilenc évfolyamossá tették az alapfokú képzést. Ehhez viszont hároméves középfokú képzés kapcsolódik, azaz mindenhol 12 évfolyamos a közoktatás. „Magyarország gazdag ország, mert nem 12, hanem 13 évfolyamos közoktatást fog fenntartani, ráadásul anélkül, hogy tisztában lenne ennek anyagi vonzataival és szakmai megalapozottságával. 70 milliárd forintos költséget emlegetnek, de ez szokás szerint alul van tervezve, hiszen fogalmunk sincs arról, hogy az átmeneti költségek mennyibe kerülnek, hol van elég tanterem, pedagógus, hol kellene iskolát bővíteni, mint ahogy azt sem tudjuk pontosan, mennyi lesz ennek a plusz évfolyamnak a fenntartása. A pénz nem számít, mivel most rengeteg uniós forrás áll rendelkezésre” – jegyezte meg Radó Péter. Megerősítette: sajátos logika szerint a kormány eldöntötte, hogy 2019-re kilenc évfolyamos iskola lesz, az államtitkárság pedig most dolgozza ki ennek indoklását.
A kormány az óvoda-iskola közti átmenet megkönnyítéséről beszél, miközben Radó szerint maga idézte elő ezt a helyzetet, amikor a tantervi szabályozással megnövelte az alsó tagozat óraterhelését. Az átmenetet iskolai rendszerben fogják megoldani, tehát végeredményben formálisan is megvalósul a kötelező hatéves kori iskoláztatás – tette hozzá a szakember.
A lengyelországi példára utalva kitért arra, hogy ott – a miénktől merőben eltérő tantervi szabályozás és oktatásirányítási rendszer mellett – széles körű autonómiával rendelkeznek az iskolák és a pedagógusok. Ennek hiánya nálunk
a minőségromlás elsődleges oka. „A másik legnagyobb probléma az, hogy a magyar közoktatás az egyik legszelektívebb, legszegregálóbb oktatási rendszer a világon, s ez hat leginkább a teljesítményére, azaz ha ez nem változik, akkor minden egyéb lépés felesleges” – állapította meg Radó.
Hasonlóképp vélekedik Vajda Zsuzsanna pszichológus is, aki szerint előremutatóbb volna az egységesen nyolc osztályos általános iskolát visszaállítani, és a korai szelekció intézményeit – azaz a hat és nyolc osztályos gimnáziumokat – megszüntetni. Kérdés, melyik kormány vállalná föl az ezzel járó konfliktust, amivel gyakorlatilag szembefordítaná magával a középosztályt – tette hozzá. Vajda Zsuzsanna szerint, ha muszáj plusz egy évet beiktatni, akkor az a legjobb helyen valóban az általános iskola előtt van, hiszen ebben az életkorban lehet az alapkompetenciákat a leginkább fejleszteni.
A pszichológus szerint egyébként a legtöbb országban nincs rugalmas iskolakezdés, és nálunk sem működik 30 éve. Szakmai okokból a gyerekek 5-10 százalékánál lenne indokolt a visszatartás, ehelyett a gyerekek fele nem megy iskolába. Aki nyáron vagy azután született, az vár egy évet, ez szinte automatikus, és nem a gyerek egyéni szempontjainak a mérlegelése. Vajda Zsuzsanna szerint kétséges, hogy az iskola-előkészítő év miatt ezentúl korábban iskolába engednék-e a gyerekeket a szülők, tehát ez az intézkedés is könnyen társadalmi ellenállásba ütközhet.
2017. 03.17. (XXI/11)
