„Nem kívánok az egyéni érdekeknél leragadó liberális pártvezetőkkel megállapodni, ehelyett a választókkal tárgyalok”. „A Gyurcsány Ferenc által is képviselt harmadik utas politika megbukott, a magyar baloldalnak csak akkor van esélye jövőre, ha nem tér vissza a 2010 előtti kormányzáshoz”. Mindezt Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje mondta kedden a Népszavának, világossá téve azt is, hogy ha nem az általa elképzelt úton halad a baloldal, Orbán Viktor akár újabb kétharmados győzelmet arathat a 2018-as választáson.
A név szerint megszólított „kis liberális párt” vezetője, a DK-elnök Gyurcsány Ferenc ugyanakkor egyáltalán nem kíván hátrébb lépni, ami pártja szempontjából érthető, miközben a – szavak szintjén legalábbis – kormányváltásra készülő demokratikus ellenzéki pártok aspektusából az utolsó esély eljátszását jelentheti.
A DK vezetői rendre azzal érvelnek, hogy 500 ezer választót képviselnek, Gyurcsány Ferenc pedig – a párttagság, illetve a vezetői testületet megválasztó DK-sok által – ennek a tömegnek az akaratából politizál, és az a „dolga”, hogy elnökként vezesse pártját. A felszínen viszonylag udvarias üzengetések egyelőre elrejtik az MSZP és a DK közti feszültséget, ám több meghatározó politikussal beszélve egyértelmű, hogy egyik fél sem dolgozta fel a 2011-es szakítás okozta sérelmeket. Az is árulkodó, hogy forrásaink csak nevük leírása nélkül vállalták a nyilatkozatokat.
A történetben egyetlen merev szereplő van, Gyurcsány Ferenc – mondta lapunknak egy felháborodott szocialista döntéshozó, aki sietett hangsúlyozni: a DK állításával szemben nem igaz, hogy az MSZP önálló listát akar állítani a 2018-as választáson. Botka László világosan megmondta, hogy a Fidesz leváltásához – sok egyéb mellett – három alapvető dolog kell: közös ellenzéki lista, koordinált jelöltállítás az egyéni választókörökben (tehát, hogy a kormánypárti indulóval szemben mindenhol egy baloldali induljon), továbbá közös baloldali program. Ezek nélkül nincs kormányváltás, és aki ennek tudatában sem törekszik a megegyezésre, az valójában a saját túléléséért küzd, és a saját frakciójának megalakítása a célja – mondta a DK-ra utalva MSZP-s forrásunk. Amint azt múlt heti cikkünkben megírtuk, politikai elemzők és választási szakemberek is egybehangzóan állítják: a DK a külön indulással saját szemszögéből nézve jobban járhat, hiszen 4-5 képviselővel többet juttathat a parlamentbe a jelenlegi létszámhoz képest, így pedig önálló frakciót alakíthat, ami a költségvetési támogatás tetemes növekedésével jár. Ugyanakkor a teljes baloldal összességében 10-20 mandátumot veszíthet a szétforgácsolódás miatt, a kormányváltás tehát illúzió marad.
„A választás a pártok versenyéről szól, még jó, hogy nem lépünk hátrébb senki kedvéért” – reagált a fenti felvetésre a DK egyik képviselője, aki a fenti választási matematikát is vitatja. A párt másik meghatározó embere úgy fogalmazott: az MSZP ne Gyurcsánynak mondja meg, hogy mit csináljon pártelnökként, hanem Orbánnak szóljon be ilyen bátran, már ha tényleg a kormányváltás a célja. „Az is furcsa, hogy miközben Botka meghirdette a szegénység és a korrupció elleni harcát, amikor Szegeden a Modern Városok program keretében egyórás közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktorral, egyetlen szót sem szólt minderről az ország állapotáért felelős miniszterelnöknek” – vetette fel DK-s forrásunk. Emellett arra is emlékeztetett, hogy Botka első projektje – bár nem sokan vették észre – lényegében megbukott: Botka ugyanis először tárgyalást ajánlott az ellenzéki pártoknak, az LMP azonban elutasította, az Együtthöz pedig – technikai okokra hivatkozva – már el sem ment, valójában egy újabb elutasítástól tartva. A DK szerint az ellenzéki oldalon mindenki bírálja Botkát: a Párbeszéd a fentiek mellett azért, mert Botka – pártelnökével, Molnár Gyulával is ellentétben – nem akar előválasztást, a Bokros Lajos-féle Moma pedig azért, mert zsákutcába vitte a tárgyalásokat.
A DK tudomásul vette, hogy az MSZP önálló listát akar, miközben a szocialisták állítják: ők közös listát akarnak – igaz, Gyurcsány nélkül. A DK szerint megvalósítható az is, hogy minden párt – már amelyik tud – önálló országos listát állít, amihez legalább 27 egyéni jelölt kell, ugyanakkor a 106 egyéni választókörzetben koordinált jelöltállításban állapodnak meg, aminek révén egy körzetben egy – a legesélyesebb – baloldali jelölt indul a kormánypárti és a jobbikos ellen. A DK ugyanakkor nem hajlandó elfogadni a Gyurcsány nélküli baloldali összefogást, márpedig Botka László nyíltan megüzente erre vonatkozó feltételét. „Botka csak azt mondta ki, amit mindenki tud minden pártban, és amit a volt miniszterelnök háta mögött mindenki mondogat, vagyis hogy Gyurcsány Ferenc tehertétel a baloldal számára” – jelentette ki szocialista forrásunk.
Az érintett szemszögéből viszont úgy áll a helyzet, vetettük fel, hogy a DK talán az egyetlen olyan új párt – mind a vadonatúj, mind a szakadások után létrejött alakulatok között – amelyik életképesnek bizonyult, és akár önállóan is bejuthat a parlamentbe, ezért Gyurcsánytól nem várható el, hogy önként háttérbe vonuljon. Forrásunk azonban már azt is vitatja, hogy a DK önerőből érte el, amit elért: „Gyurcsány szétszakította az MSZP-t, 11 mandátumot lopott el. Ha hét évvel ezelőtt háttérbe vonul, most királyként térhetett volna vissza, de így csak a kormányváltás fő akadálya” – sorolta a szocialista sérelmeket az MSZP-s döntéshozó.
DK-s forrásunk viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor Gyurcsány Ferenc 2009 áprilisában átadta a párt vezetését, az MSZP stabilan 1,5 millió szavazóval rendelkezett (Medián), ám 2010-re félmillió szavazót veszítve megágyazott a Fidesz kétharmados győzelmének.
Mivel Botka egyértelműen kihagyná az összefogásból Gyurcsányt, MSZP-s forrásunkat arra kértük, mondjon példát olyan „államférfiúi” hozzáállásra, amikor valamely politikus a közösség érdekében önként félreállt. Forrásunk Kovács Lászlót említette, aki ellenzéki pártelnökként kormányváltó erővé tette az MSZP-t, 2001-ben mégis átengedte a miniszterelnök-jelöltséget Medgyessy Péternek.
A DK ugyanakkor hangsúlyozza: ha annak idején a bivalyerős, 40 százalékos MSZP sem tudta egyedül leváltani a Fideszt, szemfényvesztés lenne a jelenlegi 15 százalékos MSZP nevében ilyesmit ígérni. Felvetésünkre, miszerint jelenleg mégis csak az MSZP a legerősebb baloldali párt, így logikus, ha ő szab feltételeket. DK-s forrásunk csak annyit felelt: „egy ideig a halottnak is nő a körme”. Az idézett politikus úgy tudja, már az MSZP-n belül is bírálják Botkát, mert a megegyezés elmaradása nagy kudarcot vetít előre.
A Hetek értesülései szerint a DK arra készül, hogy amennyiben nem sikerül megegyeznie a szocialistákkal, néhány héten belül bejelenti egyéni jelöltjeit mind a 106 választókörzetben, és megnevezi saját miniszterelnök-jelöltjét. Szocialista forrásunk erre azt mondta, az MSZP eddig nem kapott ilyen üzenetet Gyurcsányéktól. DK-s informátorunk szerint képesek lesznek megegyezni, ehhez ugyanakkor nem kell feltétlenül közös miniszterelnök-jelölt: indulhat minden párt önálló listával és koordinált egyéni jelöltekkel, majd a választás eredménye alapján a legsikeresebb párt adhat miniszterelnököt – már amennyiben legyőzik a Fideszt.
Mivel Botka László, mint emlékezetes, pártjának vezetői számára is váratlanul, többek szerint puccsszerűen jelentette be januárban, hogy vállalja az MSZP kormányfő-jelölti posztját, Botka pozíciójának stabilitására is kíváncsiak voltunk: szocialista forrásunk szerint Botka mögött összezárt az MSZP, és „aki ebből kibeszél, azt levágjuk”. Botkának mindenki örül, ő az egyetlen alkalmas ember, és bejelentkezésével elhárult a hosszadalmas miniszterelnök-jelölti válogatás réme, állította forrásunk, hozzátéve, hogy a Botka jelmondatában – Új esély – olvasható „U” betű valójában az „Utolsót” jelenti.
2017. 03.17. (XXI/11)
