A látogatásra nem akármilyen időpontban kerül sor: a (szintén Netanjahu által vezetett) jeruzsálemi külügyminisztérium vasárnap vonta vissza a budapesti izraeli nagykövetnek a magyar kormány Soros-ellenes plakátkampányát bíráló nyilatkozatát. Egészen pontosan egy olyan résszel egészítette ki a külügyi tárca a nagykövet közleményét, amely élesen bírálta Sorosnak az Izrael legitimitását, illetve a szabadon választott izraeli kormányzat stabilitását aláásni igyekvő törekvéseit.
Amint arról a DC Leaks-iratok tavalyi nyilvánosságra kerülése óta tudhatunk (erről itthon májusban a Szombat, a héten pedig az atv.hu írt részletesen), a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok dollármilliókat áldoztak az Izraelt a nemzetközi közösség előtt delegitimálni igyekvő, a zsidó államot háborús bűnökkel, illetve apartheidpolitikával megvádoló NGO-k támogatására. Olyan NGO-król beszélünk, amelyeket a jemeni és szíriai pokol borzalmai helyett az elmúlt években is Izrael gázai terrorellenes fellépése, vagy a dzseníni menekülttáborban a Soros-pénzből is támogatott NGO szerint lemészárolt palesztinok sorsa érdekelt – az utóbbi esetről kiderült, hogy az elejétől a végéig hazugság volt. Nemigen csodálható tehát, hogy az izraeli kormány nem lett a hazai ellenzék partnere a magyar kormány Soros-ellenes (egyébként épp véget érő) kampányának bírálatában.
Izrael magyar barátai azonban elsősorban annak örülhetnek, hogy a kommunista diktatúra anticionista politikája, majd a két állam rendszerváltást követő hullámzó kapcsolatai után (amelyet a kilencvenes években a MIÉP, majd a kétezres évek elején a Jobbik igyekezett minden erővel aláásni) a magyar–izraeli kapcsolatok ma jobbak, mint a zsidó állam megalakulása óta bármikor.