Ahogy Magyarországon, úgy a 19. század elején a románság körében is lezajlott a nemzetté válás folyamata. Megszületett az eredetmítosz, a jól ismert dáko-román folytonosság elmélete, az addigi cirill betűket latinra cserélték, de a szókészletet és a nyelvtant is a megszólalásig közelítették a latinhoz. Havaselve és Moldva egyesüléséből 1859-ben létrejött a Román Királyság, amelynek értelmisége a dáko-román kontinuitásra hivatkozva megfogalmazta igényét – többek között – Erdélyre és Kelet-Magyarországra.
Az Erdély és a Román Királyság 1918 december elsején kikiáltott egyesülésének közelgő századik évfordulója kapcsán a hazafiasság és a nemzettudatból eredő büszkeség egyre többször nyilvánul meg magyarellenesség formájában. Legutóbb az aktuális kormányválság során még a Román Tudományos Akadémia is soviniszta, magyarellenes közleménnyel szállt be a „küzdelembe”. A tudományos köztestület annak apropóján tett közzé nyilatkozatot honlapján, hogy a román szenátus közigazgatási szakbizottsága be- és elfogadta az RMDSZ ama törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná – mondta lapunknak Nagy Árpád politológus. A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezeket az általuk kezelt költségvetésből finanszírozzák. Az RMDSZ és a román balliberális koalíció között kútba esett tárgyalások miatt azonban a tervezet lekerült a napirendről, így nem valószínű, hogy a kezdeményezés a felsőház plénuma elé kerül.
Ez azonban nem érdekelte a Román Tudományos Akadémia elnökségét, és állásfoglalásában felszólította a román politikai osztály képviselőit, ne sértsék meg „több tízmillió román lelkét, ne csúfolják meg azt az évet, amikor a független, modern és nagy Románia százéves létének megünneplésére készülnek a románok szerte a nagyvilágban”. Az akadémikusok emlékeztetnek, hogy az 1848. március 15-én a Petőfi Sándor vezette „magyar ifjak” által elfogadott, a pesti forradalom követeléseit tartalmazó 12 pont Magyarország és Erdély egyesülését is kezdeményezte. „A romániai magyarok ünnepévé nyilvánítani március 15-ét felér a románok történelmi emlékezetének bűnös mellőzésével, akik számára a nyelvi és nemzeti egység történelmi iránytűnek számított. A romániai magyarok ünnepévé nyilvánítani március 15-ét felelőtlen gesztusnak minősül az ország társadalmi békéjének szempontjából is, amely Romániában köztudottan példaértékű, hiszen a nemzeti kisebbségek jogai nálunk meghaladják az európai szabványokat” – szerepel még az akadémia állásfoglalásában. A márciusi forradalom és szabadságharc ünnepnapja azonban nem csak ezért verte ki a biztosítékot a román közéletben, az igazi indok Nagy Árpád szerint az a félelem, amely folyamatosan ott lappang Erdély kapcsán a román politikai szereplőkben és a román közéletben: Trianon felülvizsgálata.
2017. 07.20. (XXI/29)
