Semjén Zsolt a Magyar Idők munkatársának, Bayer Zsoltnak elmondta: ha Aideen Strandsson menedéket kér Magyarországtól, a hivatalos eljárás végén – amelynek része természetesen a nemzetbiztonsági ellenőrzés is – kedvező elbírálásra számíthat, Magyarország ugyanis nem küld vissza senkit olyan államba, ahol az élete vagy a testi épsége veszélyben van. „Mi a kezdetektől fogva különbséget tettünk a gazdasági migránsok és a valódi menekültek között. Magyarországot megvédjük a migránsok inváziójától, de akik valódi menekültek, tehát mindazok, akiknek az élete közvetlen veszélyben van vallásuk, nemzetiségük vagy politikai beállítottságuk miatt, azokon segítünk” – fogalmazott Semjén Zsolt. Hozzátette: az üldözött keresztények befogadása egyszerre erkölcsi és alkotmányos kötelességünk.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a keresztények könnyen integrálhatók az európai civilizációba, szemben a muszlimokkal, akik nem akarnak integrálódni. Aideen története A CitizenGo európai civil szervezet a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy Aideen Strandssont a svéd hatóságok annak ellenére akarják kitoloncolni az országból, hogy tudható, hazájában börtön vagy halál várna rá. A portálon lapzártánkig 10500-an írták alá az ezzel kapcsolatos petíciót. Aideen Strandsson 2014-ben érkezett meg Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett. A kereszténységgel még Iránban találkozott, ahol, miután beleolvasott a Bibliába, megértette és szívében elfogadta azt, amit Jézus a szeretetről és a békességről tanított. Keresztények Iránban A 81 milliós Iránban, ahol a keresztények helyzetével foglalkozó Open Doors jelentése szerint mintegy 800 ezer keresztény él, hivatalosan engedélyezett a keresztény hit gyakorlása, ám csak olyanok számára, akik keresztény háttérből jönnek – az olyan muszlimokat viszont, akik áttérnek a kereszténységre, üldözik az országban, ami szó szerint életveszélyessé teszi a keresztények számára a muszlim honfitársaik felé történő evangelizációt.
Az ország becsben tartja az iszlám előtti (örmény és asszír) keresztény templomokat, de az evangelizálás tilalma miatt a jelenkori iráni kereszténység mégis gettólétre van kárhoztatva az iszlám köztársaságban. A muszlim háttérből jövő Aideen számára tehát egyáltalán nem veszélytelen, hogy nyilvánosan vállalta a kereszténységre történő áttérést. A CBN amerikai televíziónak nyilatkozva Aideen azt mondta ezzel kapcsolatban: „Jézusban bízom, ő az utolsó reménység az életemben.” Svédországban nem egyedülálló jelenség Strandsson megkeresztelkedése, hiszen sokan mások is áttérnek az iszlámról a kereszténységre, viszont többnyire nem vállalják fel ezt a nagy nyilvánosság előtt a muszlim közösség megtorlásától tartva.
2017. 08.11. (XXI/32)
