A politikailag aktív fiatalok hazánkban legnagyobb arányban jobboldali beállítottságú pártokra (Fidesz, Jobbik) voksolnak. Az Y generáció többsége viszont apolitikus, vagy egyáltalán nem talál érdekeit képviselő pártot. A mozdulatlan tömeg politikai beállítottságáról nincs sok kézzelfogható információ, viszont a Policy Solutions 2016-os kutatása alapján a magyar fiatalokat inkább a liberális, mérsékelt gondolkodásmód jellemzi. Legfájóbb problémái között pedig az elszegényedéstől való félelem, anyagi és létbizonytalanság szerepel. Az elemzés az európai térségen belül hasonló folyamatokat mutat be, a magyar ifjúság politikai attitűdjét illetően az átlagosnál is nagyobb kiábrándultság jellemző.
Választási részvétel
A választási részvétel aránya az egyik legobjektívebb mércéje a közéleti aktivitásnak. Az elmúlt években minden európai országban megfigyelhető volt a választási kedv jelentős csökkenése, Magyarországon mégis kiugróan alacsony ez a szám. Az elemzés a fiatalok körében a saját bevalláson alapuló szavazói hajlandóságot 60 százalék körül mérte (ráadásul a valós választási részvétel mindig alacsonyabb, mint az önbevalláson alapuló mérések eredményei). Egyötödük egyáltalán nem szavazna, és közel ugyanilyen arányban vannak azok, akik bizonytalanok abban, hogy részt vennének-e egy választáson. A politika iránti érdeklődés természetesen jelentősen befolyásolja a szavazási hajlandóságot – nem meglepő módon minél jobban érdeklődik valaki a politika iránt, annál nagyobb az esélye, hogy elmegy szavazni. A választástól távolmaradók legfőbb okként a politikusok iránti bizalmatlanságot jelölték meg, harmaduk szerint pedig „minden párt és politikus egyforma”. Ezen felül a közéleti rendszerkritika is csökkenti a voksolási hajlandóságot, a megkérdezettek több mint 42 százaléka maga a választás intézménye iránt közömbös.
2017. 10.13. (XXI/41)
