Vannak, akik megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tartású, lánglelkű forradalmárt, sőt valamiféle modern szentet látnak a fiatal lányban – „a magyar Jeanne d’Arc” gyakori szófordulatuk –, aki semmiképpen sem követhette el a népbíróság előtt terhére rótt gyilkosságot. Mások szerint viszont nemcsak azt, hanem még számos másikat is elkövetett, lelkiismeretlen szörnyeteg volt, egy halálangyal, aki orvosi eszközökkel küldte másvilágra a kórházában keze alatt lévő sebesülteket.
Melyik lehet a valóság? E két, döbbenetesen eltérő felfogásban csak egy közös pont van: egyik sem emberléptékű. Tóth Ilona alakja mindkettőben rendkívülivé, szinte mitikus arányúvá nő.
Nincs könnyű dolgunk, ha meg szeretnénk pillantani a mítosz mögötti, emberi valóságot. Az életrajzi adatokban persze biztosak lehetünk: Tóth Ilona 1932-ben született Budapesten, Árpádföldön, református családban. Kétéves korától édesanyja egyedül nevelte. Kiváló tanuló volt, a Teleki Blanka Általános Leánygimnáziumba járt, ahol a DISZ (a kommunista párt ifjúsági szervezete, a KISZ elődje) tagja és egy ideig titkára is volt, majd felvételt nyert az orvosi egyetemre. Emellett aktívan sportolt: atletizált, vívott, és a sportrepülést is kipróbálta. Jó szervezőkészségű, határozott fiatal lányként népszerű volt diáktársai körében.
2017. 10.20. (XXI/42)
