Az izgalmak oka, hogy több évtizedes status quo látszik felborulni ellenzéki oldalon: a szocialisták hónapok óta tapasztalható gyengülése a választási részvételüket biztosra ígérő szavazók körében 10 százalék közelébe, vagy az alá lökte az MSZP-t – az ősz eleje óta alig akadt közvélemény-kutató, amely a legnagyobb ellenzéki párt címért folytatott versenyt döntetlenre hozta volna ki a szocialisták és a Jobbik között; utóbbi a mérések szerint másfél-kétszer annyi szavazót tudhat maga mögött, mint az országot 12 éven át kormányzó MSZP.
Ennél is meglepőbb azonban, hogy a Nézőpont Intézet legutóbbi mérése szerint az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében 5 százalékra süllyedt (ez a Nézőpont becslése szerint 10 százalékos listás eredményt jelentene, szemben a Fidesz 44, a Jobbik 19, a DK 8 és az LMP 7 százalékával).
Ez annak fényében meglepő, minthogy a Publicus Intézet kutatása szerint egyszerre növekedett a Fidesz támogatói és a kormányváltást akarók száma: az intézetnél (amely egyébként még mindig döntetlenre hozza az MSZP–Jobbik-meccset) a Fidesz támogatóinak aránya a teljes népesség körében 25-ről 26 százalékra nőtt szeptember és október között, ám a kormányváltást akaró választók aránya tavaly novemberhez képest jelentősen, 39-ről 54 százalékra emelkedett. Ennél is érdekesebb, hogy a bizonytalan szavazók 58 százaléka váltana kormányt, míg csupán 13 százalékuk szeretné, ha Orbán Viktor maradna Magyarország miniszterelnöke.
2017. 11.02. (XXI/44)
