A hazai közéletben 1998-ig nem nagyon lehetett hallani kampánygurukról, valósággal dugdosták őket a pártok. „A kilencvenes években kifejezetten titkolnivaló volt, ha egy politikus nem maga írta a beszédeit. Gyengeségnek számított, ha egy politikus profi szakemberre bízta kampánya egy-egy területét, az pedig sokáig föl sem merült, hogy a teljes kampányt külsősökre bízzák” – emlékezett ezekre az évekre egy, az SZDSZ, majd az MSZP több kampányában kulcsszerepet játszó tanácsadó.
A spin doctorok őshazája az Egyesült Államok, ahol a helyi seriftől egészen az elnökig minden közhivatali tisztséget választás útján lehet elnyerni, így az országban permanens kampány zajlik, amely során kitermelődött egy komoly, politikusok tanácsadásával foglalkozó szakértői gárda, amelynek tagjai nyílt piacon játszanak, az elért sikereik beszélnek helyettük, és keresetté teszik őket a politikusok körében.
Maga a spin doctor kifejezés, amely a „spin” (magyarul pörgetni, csavarni) szóból ered, tükrözi a közéleti tanácsadói tevékenység nyakatekert voltát. Arra a kommunikációs szakemberre használják, aki addig csűri-csavarja a híreket, amíg azok pozitív üzenetként jelennek meg – bármilyen károsak is voltak eredeti állapotukban. A fogalom először 1984-ben jelent meg a New York Times hasábjain, Ronald Reagan és Walter Mondale elnökjelölti vitájáról szóló írásban. A cikk arról szólt, hogy Mondale fölényesen uralta a vitát, és Reagan „spin doctorai” csak csodával határos módon tudták győztesként kihozni az akkori elnököt. A kifejezést konkrét személyre is használták később, szintén Reagan elnöksége alatt: Donald Regant, az elnök kabinetfőnökét illették „A Forgatás Mestere” (the Master of Spin) jelzővel.
2017. 11.24. (XXI/47)
