Európában – GDP-arányosan – Magyarországon költik a legtöbb forrást családtámogatásra, ez jelenleg 4,8 százalék, és több mint kétszerese annak, mint amennyit 2010-ben fordítottak erre” – derül ki a kormány.hu portál adataiból. Hazánk meglehetősen egyedülálló a tekintetben is, hogy a bőkezű családtámogatási rendszer célja nem a társadalmi különbségek csökkentése, hanem a születésszám növelése a középosztálybeli családokban.
A konzervatív társadalompolitika ugyanis a középrétegek megerősítésére teszi a hangsúlyt, ami a remények szerint felfelé húzza majd a szegényebb csoportokat is. „A bőkezű családpolitika egyelőre sem a születésszám érdemi növekedését, sem a társadalom alsó rétegeinek felemelkedését nem hozta magával” – mondja Kiss Ambrus szociológus, hozzátéve, hogy rendkívül összetett jelenségekről van szó. Eleve folyamatosan csökken a szülőképes korosztály létszáma, ezért ha 2030-ra el is érnénk a miniszterelnök által kitűzött, egy nőre jutó 2,1 átlagos gyerekszámot, akkor sem állna meg a népességfogyás. (Ez jelenleg nálunk 1,45, az uniós átlag 1,6.)
A KSH statisztikái azt mutatják, hogy 2010 és 2017 között a legszegényebbek gyerekvállalása csökkent a leginkább, a középrétegeké stagnált, a gazdagabbaké pedig szintén csökkent. Enyhe növekedés csak a társadalom második és harmadik legszegényebb tizedében volt tapasztalható. 2017-ben a gyermekek aránya a legalsó tizedben 38, a másodikban szintén 38, a középsőben 22, a legfelső tizedben pedig 6 százalékot tett ki.
2018. 01.19. (XXII/3)
