A 19. századig a döntéshozatal menetéről, állásáról jóformán nem is tudtak a magyar emberek. Kossuth Lajos azonban az Országgyűlési Tudósítások című lapjával gyökeres változást hozott e téren, ráadásul úgy, hogy az ő korában a törvényhozásról szóló tudósítás a cenzúra hatálya alá is esett. Ezt Kossuth úgy játszotta ki, hogy nem hivatalos nyomtatott kiadványt készített a tudósításokról, hanem kézzel írt magánlevelek formájában terjesztette a lapot. Az Országgyűlési Tudósítások az 1832 és 1836 közötti országgyűlés idején jelent meg, ám annak berekesztése után Kossuth nem hagyott fel munkájával – elindította a hasonló technikával készülő, a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósításokat. A hatalom többszöri felszólítására sem hagyott fel ennek a „lapnak” a terjesztésével, ezért bíróság elé állították, és négy év börtönbüntetésre ítélték 1837-ben.
Kossuthot azonban a fogság sem törte meg, képezte magát: börtönévei alatt tanult meg jól angolul. Végül Deák Ferenc közbenjárására egy évvel korábban, 1840-ben szabadult a börtönből. A hatalom rajta akarta tartani a szemét, így Metternich herceg és a bécsi titkosrendőrség javaslatára Landerer Lajos nyomdatulajdonos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői pozícióját. A hatalom úgy gondolta, ezúttal sikerül Kossuthot megzabolázni, mivel jövedelemforrása miatt le van kötelezve, másrészt a kis példányszámú Pesti Hírlapnál lassan újságíróként is ellehetetlenül. Ám alábecsülték Kossuthot, hiszen nemhogy nem fogta vissza magát, hanem korszakalkotó újításokkal előnyére fordította ezt a szerény lehetőséget. Itt teremtette meg a vezércikk műfaját, amelynek segítségével a magyar politika fontosabb ügyeit elemezte.
Az első professzionális magyar politikus
2018. 03.14. (XXII/11)
