„Az ellenzéki pártok által aláírt Egészségügyi Minimum tartalmazza a béremelést, de csak általánosságban. Számunkra viszont létkérdés, hogy pontosan mikor és mennyit emelnének” – mondta el lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.
A FESZ kérdésére egyes ellenzéki pártok (LMP, DK) egy azonnali 50 százalékos emelést ígértek az ágazatban, utána 4 év alatt újabb 50 százalékos növelést. A kormány ezzel szemben a tavalyi 12 százalékos emelés után 8 százalékos idei emelésről egyezett meg a „hivatalos”, „örök kormánypárti szakszervezetként” emlegetett EDDSZ-szel (Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete). Ám a kétlépcsős béremelést semlegesíti a bérminimum-emelés, ráadásul az egészségügyi háttérdolgozók (köztük műszermérnökök, informatikusok) bérét egyáltalán nem növelik.
„A pályaelhagyás folyamatos, mert alacsonyak a bérek és mert a megmaradt kollégák nem bírják a terhelést. Így az ellátás színvonala egyre romlik. Uniós átlagban az orvos-arány országunkban még nem annyira problémás, mint az ápoló-arány, ami az EU-s érték közel fele” – tette hozzá a FESZ elnöke. Megerősítette, hogy az érdekérvényesítést nehezíti a szakma megosztottsága, az EDDSZ és az Emmi megállapodásainál rendre nem veszik figyelembe a FESZ javaslatait, így kénytelenek az utcán tiltakozni, másik sztrájkbizottságot szervezni – remélve, hogy talán kampányidőszakban jobban odafigyelnek a segélykiáltásukra. Akciójukat nyomatékosítja, hogy a legkülönbözőbb közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége gyakorlatilag pártállásra való tekintet nélkül az egészségügy helyzetét tarja az ország legnagyobb – és egyre erősödő – problémájának.
2018. 03.29. (XXII/13)
