Párbeszédet sürget a kormánnyal oktatásügyben a Magyar Tudományos Akadémia, ezúttal közgyűlési határozatban fogalmazva meg aggodalmait. „Az Akadémia közössége folyamatosan készen áll arra, hogy javaslataival segítse a kormányzat munkáját” – hangsúlyozta lapunknak Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke. AZ EMMI szerint a párbeszéd már megindult az oktatás szereplői között.
„A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára” – fogalmazott februári közleményében az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB), sürgetve egyúttal a középfokú szakképzés tanterveiben a közismereti tárgyak, különösen a természettudományi tárgyak arányának növelését. A KEB a Köznevelési Törvényben lefektetett alapelvekre hivatkozott – ezek között ugyanis olyan célok szerepelnek, mint az életkori sajátságoknak megfelelő műveltség fejlesztése vagy az a passzus, miszerint a köznevelési rendszer kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
Ezután az MTA májusi közgyűlése határozatban is megerősítette, hogy a hazai oktatási rendszer korszerűsítését a kormány egyik legfontosabb feladatának tartják. A közgyűlés két állásfoglalást fogadott el, egyet az oktatásügyről, egyet pedig a tudomány integritásának (sértetlenségének) védelméről. Pléh Csaba, a KEB elnöke, egyben a határozatok egyik indítványozója kérdésünkre elmondta: van átfedés a két nyilatkozat között, elsősorban az egyenetlen színvonalú tankönyvek vonatkozásában, tekintve, hogy tartalmi szempontból a tankönyvek nem mindig felelnek meg a tudományosság kritériumainak. „A magyar történelemmel vagy a magyar nyelvvel kapcsolatos nagyon kiélezett és tudományosan nem megalapozott nézetek egyszerre kérdőjelezik meg a tudomány integritását és jelentenek problémát többek között a középiskolás tananyagok kialakításában” – hozta fel példaként az egyetemi tanár.
2018. 06.01. (XXII/22)
