Mi Hazánk Mozgalom: szélsőjobbtól is szélre

Nem sokáig tétlenkedett a Jobbik elnökségéért folytatott versenyben alulmaradt Toroczkai László–Dúró Dóra kettős: miután Toroczkait – a Jobbikot nyíltan bíráló és a párt szerint bomlasztó tevékenysége miatt – kizárták, Dúró pedig kilépett, június 23-ára meghirdették a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontó gyűlését. A Toroczkai vezette, Ásotthalmon megrendezett eseményen a Jobbikból 2 évvel ezelőtt kizárt Novák Előd – Dúró Dóra férje – arról beszélt, hogy új pártjuk erősebbé válhat a Jobbiknál. Állítása szerint a választási kudarc miatt csalódott párttagok tömegével hagyják el a Jobbikot, ugyanakkor a párt eredeti szellemiségét továbbra is támogatnák – ezért van szükség a Mi Hazánkra.

A pártalakítás bejelentését követő beszédében Toroczkai egyértelművé tette, mi várható a Mi Hazánktól: olyan Magyarországot szeretnének, „amely fehér szigetként megmarad, akkor is, ha lesz Európai Unió, ha pedig eltűnik, akkor is.” A fehér sziget kifejezés szó szerint értendő, Toroczkai ugyanis azzal folytatta, hogy a cigányság létszáma az elmúlt időszakban megduplázódott, immár meghaladja a 800 ezer főt, miközben a magyarság lélekszáma csökken.

Úgy tűnik, Toroczkaiék nem bonyolítják túl a stratégiát: mint emlékezetes, a bankokat ostorozó, hol nyíltan, hol burkoltan zsidózó Jobbik hosszú évekig csak bukdácsolt a politikai mezőben, még a MIÉP-pel összefogva sem jutott a parlament közelébe. Az áttörést a Vona Gábor 2006-os elnökké választása után elindult folyamatok hozták el, ezek közül a legjelentősebb a „cigánybűnözés” központi elemmé tétele és az ezzel összefüggő gárdamasírozások voltak. A Budai Várban megrendezett Magyar Gárda 2007-es alapító gyűlése átütötte a média ingerküszöbét, Vonáék – akkor még a Fidesz-alapító Bencsik Andrással, Usztics Mátyás színésszel és Für Lajos MDF-es honvédelmi miniszterrel – szinte egy csapásra országos ismertségre tettek szert. A gárdaalapítás azonban nem egyszerű médiahack volt, a szervezet valóban működni kezdett, számos településen vonultak fel a „cigánybűnözés” visszaszorítása érdekében. (Az ötletadó Bíber József Tibor szolnoki középiskolai tanár, a párt akkor alelnöke volt).