Az elmúlt hónapokban a Facebook és a Cambridge Analytica elemzőcég nevéhez fűződő adatbotránytól, illetve Amerika és több európai ország választásainak hekkermizériáitól zengett a globális média, a tavalyi évben pedig a NotPetya és a WannaCry zsarolóvírusok borzolták a kedélyeket. Legújabban a COSCO kínai szállítmányozó cég észak-amerikai kommunikációs kapacitásait érte támadás, és a milliós nagyságrendű szingapúri egészségügyi adatlopás emlékeztette az embereket a virtuális machinációkkal szembeni kiszolgáltatottságukra, továbbá Irán Amerikával és Oroszország Nagy-Britanniával szemben feltételezett fenyegetései hozzák egyre közelebb a hibrid hadviselés lehetőségét – csak hogy néhányat említsünk az elmúlt hét hírei közül. Ugyanis a kritikus infrastruktúrát (például kórházakat, kommunikációs rendszereket vagy erőműveket) célzó, jól szervezett támadások mögött nem ritkán államok állnak. Egyre inkább bebizonyosodik: a kényelem ígéretével az életünk minden területén rohamléptekkel hódító elektronizációnak és virtualizációnak nagy ára van.
Veszélyeztetettség
A nemzeti választások megbuherálásáról felröppent hírek sokakat sokkoltak, hiszen ez nemzetbiztonsági és politikai legitimációs szintekre emeli az ismeretlennel szemben vívott küzdelmet, komoly bizalmi válságot okozva. Mindazonáltal a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején maga Obama elnök vallotta be, hogy szerinte „nincs olyan épeszű ember, aki azt állítaná, hogy az amerikai választásokba bele lehet nyúlni, és nincs rá bizonyíték, hogy ilyen valaha történt”. Mindmáig nincs bizonyítva, hogy az azóta közkeletűvé vált vádaknak lenne alapja. A kiberbűnözés és a virtuális arzenállal bővülő ötödik generációs hadviselés mindemellett szemmel láthatólag reális és egyben egyre égetőbb probléma szerte a világon a politikai, gazdasági és magánszférában egyaránt. Magyarországon legutóbb az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerverét érte informatikai támadás, de a tavalyi évben több globálisan hódító vírus megjelenése is igazolta informatikai rendszereink sebezhetőségét.
2018. 08.03. (XXII/31)
