Két év múlva zárul a második olyan hétéves pénzügyi ciklus, amiben hazánk is jelentős támogatást kap az Európai Unió közös költségvetéséből. A legtöbb pénz az első időszakban, 2007 és 2014 között érkezett. A most is zajló ciklusban ez némileg csökkent, ám 2014 és 2020 között így is összesen 34 milliárd euró támogatást kapunk Brüsszeltől. Mindeközben hétmilliárd eurót fizetünk be az unió költségvetésébe, a nettó nyereség tehát mintegy 27 milliárd euró, közel kilencezer milliárd forint, vagyis évente közel 1300 milliárd.
GDP-arányosan ebben a hétéves ciklusban évente a magyar GDP 3,1 százalékát kapjuk meg az uniótól. Vértes András közgazdász egy múlt heti uniós költségvetési konferencián azt mondta, a következő ciklusra már megszületett az ajánlat: a magyar GDP 1,7 százaléka. Ha tényleg így lesz, az azt jelenti, hogy alig kapunk többet a jelenlegi összeg felénél. Más elemzők szerint ilyen drasztikus csökkenés nem várható, abban azonban konszenzus látszik kialakulni a gazdasági szakemberek között, hogy 24-25 százalékos csökkentés szinte borítékolható. Ami jelentős veszteség: a jövő évi magyar költségvetés kiadási oldala nagyjából 20 ezer milliárd forint, nagyon nem mindegy tehát, hogy ehhez az összeghez Brüsszel 1300 milliárddal járul hozzá vagy „csak” ezermilliárddal, esetleg még kevesebbel, mondjuk 800 milliárddal. Az évente kieső pénz a 3-5-szöröse annak a százmilliárdnak, amenynyivel például jövőre emelkedik a teljes egészségügyre szánt összeg.
A The Financial Times májusban egy uniós bizottsági javaslatra hivatkozva azt írta, hogy a kelet-közép-európai országok a felzárkóztatási támogatási pénzeik 23-24 százalékos csökkentésével számolhatnak. A megszorítás egyik oka, hogy a Brexit miatt mintegy 10 százalékkal csökken az elosztható teljes pénz mennyisége, az EU-ból távozó Nagy-Britannia ugyanis az egyik legnagyobb befizető volt. A hazánkat (is) érintő vágás másik oka, hogy a régiótól elvonni tervezett 37 milliárd euró egy részét a komoly gondokkal küzdő görög, spanyol, portugál és olasz gazdaságba irányítaná az Európai Unió. Mindezt azzal indokolják, hogy a közép-kelet-európai régió eddig aránytalanul sokat profitált az uniós fejlesztési programokból, miközben a déli államokban – a világgazdasági válság hatására – komoly társadalmi feszültségek keletkeztek. A The Financial Times írásából azonban az is kiderül, hogy a pénzek átcsoportosítása után is a mi régiónk maradna a leginkább támogatott térség az EU-ban. Marc Lemaître, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatója a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara májusi rendezvényén azt mondta, hogy az elmúlt időszakban jelentős elmozdulások történtek, „míg több kelet-közép-európai tagállam jelentős lépést tett előre, a déli államok továbbra is számos gazdasági problémával néznek szembe”.
2018. 10.19. (XXII /42)
