Kormányzása első évében, 1999-ben tartott először évértékelőt Orbán Viktor miniszterelnök. Az eseményt a Polgári Magyarországért Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy meghallgassák az ország, később az ellenzék első számú vezetőjét arról, hogy miként értelmezi a körülöttünk zajló eseményeket. Az évértékelő és a hagyományosan nyáron megrendezett tusnádfürdői beszéd az a két esemény, melyen a kormányfő a nagy nyilvánosság előtt, a sajátjai jelenlétében ad helyzetértékelést (a 2000-es évtized végétől kora ősszel pedig zárt körben Kötcsén szokott beszélni). Ezekre a beszédekre azért is érdemes figyelni, mert az elmúlt két évtized tapasztalata azt mutatja, hogy ilyenkor hangoznak el a következő időszakra vonatkozó legfontosabb bejelenté-sek, de bepillantást nyerhetünk a miniszterelnök kormányzásának ideológiai hátterébe is. Míg Erdélyben hagyományosan ideológiai kontextusban ad átfogó összképet a kül- és belpolitikai folyamatokról, addig az évértékelőkön általában konkrét bejelentések hangoznak el. Fontos megjegyezni, hogy általában ezen beszédhez igazítják az esetleges kampányok kezdetét, ráadásul a parlament tavaszi ülésszaka is általában ezen esemény után kezdődik.
A Vigadóból a Millenárisra, onnan pedig két éve a felújított Várkert Bazárba költözött az évértékelő. A mostani rendezvényen ott voltak a kormány, a Fidesz prominensei, a jobboldal szellemi és gazdasági holdudvara, de a kulturális élet szereplői is képviseltették magukat. Ha össze szeretnénk foglalni az elmúlt húsz esztendő üzeneteit, akkor kijelenthetjük, hogy a miniszterelnök az Isten, Haza, Család összefüggéseiben értelmezi ilyenkor Magyarország helyzetét. Nem rögtönöz, hanem olvas, mint azt nyilvános beszédek esetén teszi általában, beszéde pedig jól szerkesztett, Orbán Viktor stílusához igazított, amolyan férfias összekacsintó gegekkel fűszerezett iránymutatás.
2019.02.15.(XXIII/7)
