Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szkalbonyán, amely ma szlovák városka – olvashatja bárki, ha felcsapja a Wikipédia virtuális oldalait. Eddig még egyáltalán nem érdekes a történet – kivéve, ha a közelgő Trianon-évfordulóra gondolunk. A tótok és palócok világa ez a terület, akikről lelkiismeretesen beszámol a kortársak szerint maga is erősen palóc nyelvjárásban beszélő író. Emlékezhetünk az érdekes élettörténetére is, mely a jómódú földbirtokos apa és a nemesi származású, evangélikus papi felmenőkkel rendelkező anya frigyével kezdődött.
Három gyermekük közül – a középső – Kálmán tanulmányait Rimaszombaton, Selmecbányán végzi, majd Pesten jogot hallgat. Ez utóbbit nem fejezi be, de szolgabíróként 1871-től Balassagyarmaton Mauks Mátyás keze alatt dolgozik. Leszámítva a gyermekkori kalandokat, itt kezdődik az első, az életre szóló: beleszeret Mauks Ilonába, főnöke lányába. A fiatalok titkon elszöknek, összeházasodnak. 1873-ban történik mindez, s a friss házasok a fővárosba költöznek. Persze nem minden fenékig tejfel. Nagy nyomorúságban élnek, s első fiuk pár hetesen meghal. Ilona megbetegszik, hazaköltözik, s Kálmán hűtlenségére hivatkozva elválnak. Ez utóbbi nem volt igaz: az akkor még össze-vissza író, különböző lapokban publikáló, egyáltalán nem ismert Mikszáth óvni akarta feleségét a szegénységtől, a szomorúságtól. Próbált az időközben elhunyt szülei birtokán dolgozni, jelöltette magát aljegyzőnek, de mindkét próbálkozása kudarcba fulladt.