Az üzemek egy része még küzd és reménykedik, a kistermelők közül azonban közel kétszázezren feladták. Köztudott, hogy a rendszerváltás után hazánk mezőgazdaságát is súlyos hanyatlás érte: 1990 és 2010 között a hazai agrártermelés 35 százalékkal esett vissza, ráadásul a folyamat nem magyarázható külső okokkal, hiszen a világ mezőgazdasági termelése ugyanebben a két évtizedben 60 százalékkal bővült.
Bár az agrártárca szerint a kedvezőtlen folyamatot 2010 után „sikerült megállítani és visszafordítani”, a mezőgazdaság egésze 1990-hez képest ma is lényegesen alulteljesít, uniós támogatások nélkül évente 100 milliárd forint veszteséget termelne. Az agrár GDP 60 százaléka növénytermesztésből származik, az állattenyésztés a teljes összeg harmadát adja.
Az ágazat ambivalens képet mutat: a 2016-os adatok szerint Magyarország baromfiállománya 49 millió darab volt, ami óriási növekedés a rendszerváltáskor regisztrált 29 millió darabhoz képest. A szektor 95 százaléka magyar tulajdonban van, az ország önellátottsága 140 százalék körüli, tehát baromfihús-exportőrök vagyunk.Ezzel szemben a sertésállomány erősen megcsappant: míg az 1980-ban mért csúcson 8,3 millió, de még 1991-ben is közel 6 millió sertés volt az országban, ma csupán 2,9 millió az összlétszám. 2015-ben a vágósertés-termelés 587 ezer tonna volt, ami nem fedezte a hazai húsipar igényeit – más szóval sertéshúsból importra szorul az ország.
2019.08.16.(XXIII/33)
