„Össze kell fogni minden magyar hazafinak egy cél érdekében, melynek két pillére a nemzeti eszme és a keresztény morál… Ha valamikor, most lehetetlen, hogy politikai pártok a nemzetet ellenséges táborokká szakítsák” – az idézet, amely Horthy Miklós 1919. novemberi, budapesti bevonulása utáni beszédéből való, a Magyar világ 1938–1940 című kiállítás nyitómondataként fogadja a látogatót. Az időszaki kiállítás a Kásler Miklós miniszter kezdeményezésére létrehozott Magyarságkutató Intézet (MKI), valamint a Kodolányi János Egyetem kiemelt közös projektjeként nyílt meg tavaly decemberben a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Az MKI által közzétett videóból kiderül, hogy a kiállítás tervezője és rendezője Tóth László, a várpalotai Trianon Múzeum programigazgatója – a kiállított anyag is részben az ő magángyűjteményére, illetve családi hagyatékára épül. A várpalotai múzeum egyébként, amely a két világháború közti nemzeti radikalizmus eszmerendszerének emlékhelye, a 2004-es megnyitásától kezdve magánkézben működött, majd 2011-től állami fenntartású és támogatású múzeummá vált.
A Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítás Trianon sokkjával indít, térképeken illusztrálva az országvesztés megrázó adatait (Magyarország függetlenné vált ugyan, de elvesztette területe kétharmadát és lakossága felét, köztük 3,3 millió magyart), majd kitér az óriási veszteségek ellenére végbemenő gazdasági és szellemi felemelkedésre és a külpolitikai kontextusra is. „Magyarország, bár berendezkedését és lakossága nézeteit nézve távol állt a totális államokétól, geopolitikai helyzetét tekintve valamennyinek az érdekszférájába tartozott.
2020.02.21. (XXIV/08)
